A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot. A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új „méltányossági mechanizmust”.
Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket előre meghatározott képlet szerint.
Lesújt a ballib bunkósbot
Az európai balliberális politikusok már régóta fenyegetőztek. Martin Schulz számos alkalommal élesen bírálta a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat. Werner Faymannn korábban a Der Spiegelnek adott intejújában kijelentette, amennyiben a kvóták ellenzői nem hajlandóak kompromisszumra, meg kell próbálni minősített többséggel elfogadtatni a kezdeményezést, és „el kell gondolkodnunk szankciókról” is, például támogatáscsökkentéséről a strukturális alapok esetében. Matteo Renzi olasz kormányfő a fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében.
A pénzügyi hozzájárulás azoknak a tagállamoknak segít megérteni a szolidaritás jelentőségét, a kihívások közös megoldásainak fontosságát, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében – mondta el Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke.
„Ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az unió egésze számára” – hangsúlyozta. Az elosztási képletben figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hogy hány menekültet fogadott már be. Ha valamelyik tagállamban a meghatározott referenciaérték másfélszeresét meghaladó menedékkérelmet adnak be, a rendszer a többi, még szabad kapacitással rendelkező országba irányítja azokat a menedékkérőket, akiknek kérelme elfogadható.
Az új rendszer Brüsszel szerint rövidebb idő alatt lesz képes feldolgozni a menedékkérelmeket, emellett teljesen kizárja, hogy valaki több országban is menedéket kérjen. A bizottság úgy véli: ezáltal védettebbé válnak azok, akik valóban menedéket keresnek.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos szerint a dublini szabályozás reformja jelentős lépés a szolidaritásra és a felelősség megosztására épülő, tisztességes uniós menekültügyi rendszer kialakítása felé.
Elmondta, hogy a bizottság javaslatot tesz az ujjlenyomatokat tároló Eurodac rendszer kiterjesztésére is. Ennek segítségével a tagállamok például közös állományban tudják majd tárolni és meg tudják majd osztani az összes menedékkérő adatait és menedékkérelemmel kapcsolatos ügyeit, ami megkönnyítheti esetleges visszaküldésüket.
Kovács Zoltán: Hajmeresztő az Európai Bizottság terve
Kovács Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán „hajmeresztőnek” nevezte a Financial Times keddi értesülését, amely szerint az Európai Bizottság reformterveinek értelmében migránsonként 250 ezer eurós (majdnem 80 millió forintos), bírságjellegű „díjat” fizetnének azok az uniós tagállamok, amelyek nem akarnak befogadni más tagországokból áttelepített menekülteket.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy ezzel „zsarolnák” a tagállamokat.
A Törökországgal szembeni vízumkényszer feltételes eltörlését javasolja az Európai Bizottság
A Törökországgal szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer feltételes eltörlésére tett javaslatot az Európai Bizottság – jelentette be szerdán Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke. A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatón Timmermans hangsúlyozta: a bizottság azzal a feltétellel tette meg a javaslatát, hogy Ankara a felek közti migrációs megállapodás értelmében sürgősséggel teljesíti a vízumliberalizációs akcióterv előírásainak mindegyikét. Emellett csak azok utazhatnak majd be vízum nélkül, akiknek biometrikus azonosításra alkalmas útlevelük van.
Nógrádi György: Törökország sarokba szorította az Európai Uniót
Törökország sarokba szorította az Európai Uniót és mára szembekerült minden szomszédjával – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádióban. A szakember a 180 percben emlékeztetett: Törökország azzal fenyeget, hogy vagy megkapják a vízummentességet június 30-áig, vagy felrúgják a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodást.
A török kormány évek óta szeretné elérni az uniós vízumkényszer eltörlését, mert ez a mindennapokban is érezhető előrelépés a papíron több mint harminc éve csatlakozni vágyó Törökország és az Európai Unió kapcsolatában.
Ezért Ankara a migrációs válságot rendezni hivatott megállapodás egyik feltételéül is szabta a vízumkényszer eltörlését. Ahmet Davutoglu török kormányfő nemrégiben azt is leszögezte, hogy ha június végéig nem törlik el országával szemben a schengeni vízumkényszert, Törökország nem fogja tartani magát a migrációs megállapodásban foglaltakhoz.
Frans Timmermans elmondta: Törökországnak eddig hatvanhetet sikerült teljesítenie az uniós vízummentesség bevezetése elé állított hetvenkét feltétel közül.
A sajtóértekezleten Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos leszögezte, a testület bízik abban, hogy az ankarai kormány mihamarabb teljesíteni tudja a szükséges feltételeket. Hozzátette, a bizottság mindenesetre továbbra is figyelemmel fogja követni az akciótervben foglaltak teljesítését.
Bár a végső döntést a vízumkényszer eltörléséről az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia, ezt csak a bizottság javaslata alapján tehetik meg.