Lavinát indítottak el Amerikában a charlottesville-i események, illetve általában a szoboreltávolítások és -ledöntések: a New York állambeli Buffalóban a hét végére vörös festékkel öntötték le Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) szobrát, és Manhattanben is tüntettek az olasz születésű hajós szobra ellen.
A People’s Power Assemblies (Népuralmi gyűlések) elnevezésű szervezet Central Parknál összegyűlt aktivistáinak transzparensein ez volt olvasható: „Kolumbusz nem felfedezte Amerikát, hanem megszállta!” A portugál, illetve a spanyol koronát szolgáló hajós 1492-es expedíciójához szokták hagyományosan – bár nem teljesen pontosan – kötni az Újvilág felfedezését. Ám köztéri szobrainak ellenzői Kolumbusz szemére vetik: kegyetlenül bánt a karibi és a dél-amerikai őslakosokkal, továbbá szerepet játszott a rabszolga-kereskedelemben.
Ez már a sokadik példája annak, hogy Amerikában mai normákat kérnek számon több száz éve élt embereken. Mint emlékezetes, a tragédiába torkollott charlottesville-i tüntetést azért szervezték, hogy Robert Lee, az amerikai polgárháború (1861–65) déli, konföderációs csapatainak parancsnoka szobrának eltávolítása ellen tiltakozzanak a virginiai városban. Az utóbbi időben felerősödő liberális felfogás szerint aki a konföderációért harcolt, az a rabszolgatartást, azaz az emberek bőrszín szerinti megkülönböztetését védte – tehát a neki és a hozzá hasonlóknak szentelt emlékműveknek nincs helyük a köztereken.
Ennek jegyében indultak meg az olykor képviselő-testületi döntésen alapuló, máskor viszont önkényes szoborellenes akciók. Charlottesville után Donald Trump elnök felvetette: most akkor George Washington lesz-e a következő, akit ki kell iktatni a köztudatból? Az Egyesült Államok első elnöke 1774-ben például 135 fekete szolga után fizetett adót, noha nem helyeselte a rabszolgatartást. Ha neki is távoznia kellene a köztudatból, az az USA fővárosán kívül az egyik szövetségi államát, egyetemeket, számtalan középületet és emlékművet is érintene, továbbá 11 milliárd egydolláros bankjegyet kellene kivonni a forgalomból. Számos amerikai feketét is Washingtonnak hívnak. Ezzel együtt vannak, akik ellenzik a kultuszát.
New York most felülvizsgálja Kolumbusz szobrát is; Bill de Blasio polgármester összeíratja a „gyűlöletjelképek” listáját. A Kolumbusz köröndön található szobrot a metropolisz olasz származású lakói ajánlották fel még a XIX. században. Joe Piscopo olasz-amerikai humorista így fogalmazott: „Kolumbusz tökéletlen volt, de én is az vagyok.
Ez azt jelenti, hogy majd én sem érdemlek meg egy mosdót a New Jersey-i autópálya mellett? Hagyjuk már a politikai korrektséget! Megöl bennünket.” Kolumbusz egyébként a szélsőjobboldalnak, így a Ku-Klux-Klannak is céltáblája már az 1920-as évek óta, hiszen nem angolszász és katolikus volt, a spanyol uralkodót szolgálta, továbbá népszerűségnek örvendett a bevándorlók körében.