Brutális méretű lábnyomokról az utóbbi egy évben ez már a harmadik szenzációs bejelentés. Tavaly júliusban 115 centiméteres dinoszaurusz-lábnyomot találtak a régészek Bolíviában, amit egy 12 méter magas ragadozó hagyott hátra. Az Abelisaurus a paleontológusok szerint nagyjából 80 millió évvel ezelőtt élhetett Dél-Amerikában. Tavaly októberben japán és mongol kutatók arról számoltak be, hogy a Góbi sivatag mongóliai részén 106 centiméter hosszú és 77 centiméter széles lábnyomra bukkantak. A lelet egy 70-90 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban létrejött földtani rétegben található – közölték akkor az Okajamai Tudományegyetem kutatói. Az ősállat a hajdani sáros talajon cammoghatott – a karmok nyomai is kivehetők –, majd homok folyt a horpadásokba, ami segített konzerválni a lábnyomot. A kutatók szerint a lenyomat egy hosszú nyakú, növényevő titanoszauruszé, amely 30 méternél is hosszabbra és legalább 20 méter magasra nőtt.
„Az óriási lábnyom kétségtelenül látványos. Semmi sem fogható ehhez a mérethez” – dicsérte saját felfedezését a CNN-nek Steve Salisbury, a Queensland Egyetem professzora, a leletről beszámoló tanulmány vezető szerzője. De nem ez az egyetlen maradvány – példátlan módon 21 különböző dinoszauruszfaj nyomát azonosították a Dampier-félsziget partvonalának 25 kilométeres hosszán. Joggal nevezték el ezt a helyet Ausztrália Jurassic Parkjának.
Egyébként nem sokon múlt, hogy elvesszenek a felbecsülhetetlen értékű nyomok: Nyugat-Ausztrália kormánya ugyanis a területet 2008-ban egy óriási, negyvenmilliárd dollárból felépítendő folyékonygáz-feldolgozó telep számára jelölte ki. A régióban élők azonnal felvették a kapcsolatot a kutatókkal és felhívták figyelmüket a különös lenyomatokra, amelyekről az őslakosok már régóta tudtak. Salisbury és csapata 2011–2016 között négyszáz órán át tárta fel a területet, dokumentálta a több mint százmillió éves leleteket. Sokat segített, hogy a professzor kezdeményezésére az érintett térséget 2011-ben az ausztrál nemzeti örökség részének nyilvánították – aminek hatására a gigantikus gázprojekt 2013-ban összeomlott. A megalomán terven felül az őslénykutatók dolgát krokodilok és cápák is nehezítették, illetve az óceánnal is meg kellett küzdeniük ahhoz, hogy feltárhassák a 127–140 millió évvel ezelőtt élt lények nyomait, azok ugyanis csak apálykor kerülnek szárazra.
A területen több ezer dinoszaurusz-lábnyom van, amelyek közül százötvenet lehet teljes bizonyossággal 21 különböző dinoszauruszfajhoz sorolni. Az egykor élt dinoszauruszok öt ragadozófajba, valamint hat hosszú nyakú, növényevő szauropodafajba sorolhatók. A többiek négy különböző, de mégis két lábon járó növényevő dinoszauruszfajt képviselnek, hat faj pedig a páncéllal borított testű dinoszauruszok közé tartozik.
Bebizonyosodott, hogy egykoron sztegoszauruszok is éltek azon a földön, amit most Ausztráliának nevezünk. A kutatók szerint a 175 centiméteres lábnyomot egy szauropoda hagyta hátra.
A legtöbb ausztrál dinoszaurusz-fosszíliát a kontinens keleti felén, 115 és 90 millió éves kőzetekben találták. A most közzétett kollekció tehát jóval idősebb.