A brüsszeli csúcstalálkozó sem hozott megoldást a menekültkvóták kérdésében, a forgatókönyv a régi maradt: míg a visegrádi államok elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését lehetővé tevő mechanizmusokat, megannyi, főként nyugati EU-tagország zöld jelzést adna az Európai Bizottság kvótatervének. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán írt a brüsszeli tárgyalások fejleményeiről.
„Szeretnék köszönetet mondani azoknak a magyaroknak, akik reszt vettek a nemzeti konzultációban, kölcsönadták nekünk, nekem az erejüket, s lehetővé tették, hogy ezen a csúcson – különösképpen péntekre virradó éjszaka – sikerüljön visszaverni a támadásokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását kis híján megsértették” – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: megakadályoztuk, hogy olyan eredmények szülessenek az uniós csúcstalálkozón, amelyek következményeként idegeneket telepítettek volna bevándorlóként Magyarországra. Ahhoz, hogy ezt sikerült megakadályozni, sok millió magyar ember egybehangzó akarata kellett. Köszönet érte – hangoztatta Orbán Viktor.
Lapunk is beszámolt róla, hogy a visegrádi államok többek között arról döntöttek Brüsszelben, hogy 35 millió euróval támogatják az olasz kormány által vezetett, líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést. Az anyagi és elvi segítség számos európai vezetőnek nem volt elég, a Financial Times beszámolója szerint Mark Rutte holland miniszterelnök egyenesen szégyenletesnek nevezte, hogy a közép-európai államok a menedékkérők befogadása helyett cselekednek így. Jean-Claude Juncker tegnapi sajtóértekezletén szintén a betelepítéspártiak oldalára helyezkedett, amikor kijelentette: sikeres a menedékkérők elosztását célzó uniós kvótarendszer, érthetetlen, miért gondolják azt egyesek, hogy az eddig áthelyezett körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra. Mint fogalmazott, az elmúlt két évben a jogosult 35 ezer menekült több mint 90 százalékát sikerült áthelyezni a mechanizmus részeként. Európa és a tagállamai erősebbek annál, hogy ne tudnának felszívni ennyi embert – szögezte le.
A brüsszeli feszültséget jól érzékelteti, hogy az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk újból a bizottsággal és a parlamenttel ellentétes véleményt fogalmazott meg menekültügyben, szerinte ugyanis a kvóták hatástalanok és megosztják az uniós tagállamokat. A Juncker által felmutatott eredményekre reagálva a lengyel politikus elmondta: nem a menedékkérők elosztása jelenti a megoldást a problémára, hiszen igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (nagyjából 32 ezer embert) áthelyezték a mechanizmus részeként, ez azonban kevesebb mint két százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be Európában. Tusk ugyanakkor azt is kijelentette: a kelet- és közép-európai országoknak szolidárisabbnak kellene lenniük a többi tagállammal a gyakorlatban.
Lengyelországnak nem csak migrációs szempontból zárult felemás eredménnyel a csúcstalálkozó. Franciaország és Németország újból bírálták a varsói igazságügyi reformot, Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök közös sajtóértekezletükön kijelentették: támogatni fogják az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Varsó ellen. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ezzel egy időben viszont arról számolt be: Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel megállapodtak abban, hogy a bírósági reform részleteit egy hosszabb, közös januári találkozón tisztázzák egymással.