„Pálmából hét volt az udvarunkban, hármat ki kellett vágni. Mintha a védjegyünket vették volna el, különösen a nagy pálma elvesztése fáj nekünk, amely Henri Matisse-nak, a XX. század egyik festőóriásának az alkotásával díszített kápolna előtt állt. Még az sem biztos, hogy a megmaradt négy pálma kibírja ezt a pusztítást” – mondta a francia sajtónak Bernadette főnővér, a vence-i Domonkos-rend tagja. Ha valaki mostanában a francia Cote d’Azurön jár, bizony azt tapasztalhatja, hogy sorban vágják ki a pálmákat Nizzában az Angolok sétányán, Cannes-ban a Croisette-en, Menton parkjaiban, de legutóbb Hyéres-ből jelentették, hogy ezer növény fertőződött meg.
Miért szabadul meg a jellegzetes pálmasorok jó néhány tagjától a dél-franciaországi önkormányzatok zöme? Az ok egy Ázsiából jött kórokozó, a piros ormányosbogár lárvája, amely főként a kanári datolyapálmákból (Phoenix canariensis) szeret lakmározni. A franciák pechére éppen ezekből állnak a látványos, magasra törő pálmasorok. A Riviérán és a spanyol tengerparton a 2005-ös évektől terjedt el ez a pusztító bogár, amelynek két centiméter vastag és öt centiméter hosszú lárvái szétrágják a fák törzsét. Egyetlen nőstény háromszáz petét képes lerakni a pálmára. Képzelhetik, milyen pusztítást tudnak véghezvinni a kifejlődő piros ormányosbogarak ezrei. A habzsoló lárvák akár napok alatt szétrágnak egy fát. „Ha nem teszünk semmit, akkor a kanári datolyapálmáknak nincs több idejük hátra, mint két-három év” – ez a jóslata Patrice Miran környezetvédőnek, aki három városban, így Vence-ben is tevékenyen részt vesz a piros ormányosbogarak elleni harcban.
A baj az, hogy nincs meg az „egyetlen gyógymód”, azaz hatásos méreg a farágók ellen. Miran szerint az ő módszere hatásos: vegyi anyagot juttat a fa törzsébe. Az „injekció” beadása egyszerű, embermagasságban kell elvégezni, míg más módszerekkel az egész fát felülről kell permetezni lárvaölő szerekkel, ami különösen bonyolult városi körülmények közt.
A másik gond az, hogy a bogár nőstényeit nem érdekli, hogy melyik a köztéren álló fa és melyik nő magánkertekben. Ugyanis hiába követ el mindent az önkormányzat a fák megmentéséért, ha a magántulajdonosok nem törődnek a piros ormányosbogár elleni védekezéssel. Annak ellenére mellőzik ezt, hogy jelentős pénzbírsággal néznek szembe azok, akik elmulasztják a fakezelést, sőt egyes környezetvédők egyenesen börtönbüntetést követelnek velük szemben, ugyanis így semmit sem ér az önkormányzatok tevékenysége.
Miért nem telepítenek más fajtákat, amelyek jobban ellenállnak ennek a vésznek? Nizzában, ahol az utóbbi években 900 pálmát vágtak ki – igaz, ennek kétharmadát magántulajdonosok kertjében –, valamint Cannes-ban ehhez kezdtek hozzá. A közönséges datolyapálmára (Phoenix dactylifera) esett az önkormányzat választása, ez kisebb termetű, de ellenállóbb faj. Közben Cannes-ból érkezett hír: az első datolyapálmájuk a piros ormányosbogarak lárvájától elpusztult. Akkor pedig nem marad más, mint ahogy Bernadette főnővér tanácsolta: a térségen csak az ima segíthet.