Az Európai Unió három gazdasági nagyhatalma arra igyekszik rávenni az Európai Bizottságot, hogy vállaljon nagyobb szerepet azon innovatív, technológiai társaságok védelmében, amelyek kínai cégek politikailag motivált felvásárlási célpontjaivá váltak. Egy, a Politico hírportál birtokába jutott dokumentum szerint Németország, Franciaország és Olaszország azt várná el Brüsszeltől, hogy döntse el, egy felvásárlási szándék politikailag lett-e elhatározva, vagy tényleges piaci erők munkálkodnak a háttérben. Ha létezne ilyen állásfoglalás, az nagy segítségükre lenne a tagállamoknak a kínai nyomulás megállításában, de legalábbis mérséklésében. Európa ugyanis fokozott mértékben attól tart, hogy a kommunista országból kiinduló felvásárlási hullámot nem a piac motiválja, hanem az a politikai cél, hogy Peking nyugati csúcstechnológiai cégek akvizíciójával jusson korszerű műszaki-technológiai tudáshoz Made in China 2025 nevű programja megvalósítása érdekében.
Brüsszel egyébként már dolgozik az új szabályrendszeren, a terveket Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szeptember 13-i, az EU állapotáról szóló beszédében hozza nyilvánosságra. Azonban még mindig bizonytalan, hogy a bevezetendő mechanizmus mekkora „rendőri” hatalmat ad a bizottságnak. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a végső szót a tagállamok mondanák ki egy felvásárlás engedélyezéséről vagy blokkolásáról.
A finanszírozást és az árat is figyelembe vennék, azaz megnéznék, hogy a vásárláshoz a pénzt részben vagy teljes egészében a kínai kormány biztosítja-e, de már az is gyanús lenne, ha a megajánlott ár jóval az illető cég piaci értéke fölött lenne. A három ország javaslata azt is felveti, hogy a bizottság kétévente készítsen jelentést az ilyen jellegű beruházások mértékéről, és a trió azt is szívesen venné, ha Brüsszel megvizsgálná, az így létrejövő leányvállalatok melyik, az EU-ban fellépő külföldi befektető tulajdonát képezik. Berlin, Párizs és Róma bevezetné a viszonosság elvét is. Eszerint mindazokat az országokat, amelyek jelenleg korlátozzák uniós cégek befektetéseit, az ő európai beruházásaik megakadályozásával büntetnék.