Néhány hete Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője Pekingben tárgyalt, s megemlítette, Kína fontos szerepet játszhat a nemzetközi migránsválság megoldásában. Ezt azonban nem osztja a kínai lakosság. A felmérések szerint a kínai válaszadók mintegy 99 százaléka véli úgy, hogy az országba senkit nem szabad beengedni. Különösen ellenzik a han, azaz a többségi társadalmat alkotó etnikum tagjai a muszlimok beengedését, miközben Kína nyugati tartományaiban rengeteg, mintegy húszmillió muszlim vallású huj és ujgur él, akik voltaképpen semmiféle problémát nem okoznak. A kínai elutasítás egyik fontos oka a tavaly fellazított egykepolitika, amely mély nyomot hagyott a kínai lakosságban.
Az általános nézet szerint nem jogos, hogy a kínaiak feladták a két gyermek felnevelésének lehetőségét, viszont befogadnak másokat azokra a helyekre, ahol a saját gyerekeik élhetnének. Egy híres eset Kínában nagy felzúdulást váltott ki. Egy afganisztáni menekült Pekingben telepedett le, s hét évet töltött a kínai fővárosban. Ezalatt nem dolgozott, hanem kínai barátnője tartotta el, és nem is tanult meg mandarin kínai nyelven, hét év múlva távozott is Kanadába.
Amikor Jao Csen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagyköveteként meglátogatta őt, s dicsérte a barátnő kemény áldozatvállalását, a férfi úgy reagált: „Inkább a barátnőmnek kellene hálásnak lennie, hiszen angolul tanítom őt.” Az esetet Kínában sértésként fogták fel, ahogy azt a jelenséget is, hogy a Pakisztánból érkező menekültek egy része arra utasítja a gyerekeit, ne tanuljanak meg kínaiul, használják az angolt. A szülők aggodalma az volt, hogy a mandarin használatával gyerekeik esetleg „kínaivá válnak„, ezt pedig el akarják kerülni.
Emellett nagyon súlyosan fogják fel az európai eseményeket is. A kínaiak az európai terrorcselekményeket, a migránsok által végrehajtott erőszakos akciókat figyelmeztetéseknek veszik, olyan eseményeknek, amelyek Kínában is megtörténhetnek, ha beengedik az idegeneket. Az általános kínai felfogás szerint a Közel-Kelet forrongása a nyugati országok politikájának eredménye, az emberek azért menekülnek el onnan, mert a nyugati államok beleavatkoznak a helyi ügyekbe, háborúkat szítanak, ezért jogos, hogy az eredmény ezeket az államokat sújtsa. Kína hivatalosan 317 923 embert tart nyilván menekültként, közülük 317 098 Vietnamból érkezett, s valójában kínai. Rajtuk kívül él Kínában húsz szíriai, harmincöt szíriainak most tárgyalják a menekültkérelmét, húsz afganisztáni, százkét szomáliai és öt ember Irakból.