A háború „egyszázalékos valószínűségét sem fogjuk eltűrni” – jelentette ki a kínai külügyi tárca vezetője. Észak-Korea nem a Közel-Kelet, és ha valóban háború törne ki a Koreai-félszigeten, akkor súlyos és beláthatatlan következményekre kellene számítani. Ezért Kína érdekben áll az, hogy gátat vessen a háborús kockázatoknak – tette hozzá.
A konfliktus rendezésének felelőssége azonban elsősorban az Egyesült Államokat és Észak-Koreát terheli. „Észak-Korea szuverén állam, ezért Phenjannak saját magának kell döntenie nukleáris tevékenységének folytatásáról, vagy felfüggesztéséről, Kína ebbe nem szólhat bele” – mutatott rá Vang Ji.
„Észak-Korea ugyanakkor folyton azt állítja, hogy az atomfegyverek kifejlesztése az amerikai katonai fenyegetésre vezethető vissza. Ezért valóban a konfliktus szereplőin, Phenjanon és Washingtonon múlik minden, nekik kell leülniük a tárgyalóasztalhoz és párbeszédet folytatniuk erről” – vélekedett Vang Ji, aki szerint Kína közvetítőként léphet fel a felek között.
Hónapokig tartó huzavonát követően a nap folyamán sikerült áttörést elérni a Kínában működő német politikai alapítványok ügyében. A német dpa hírügynökség szerint a kínai közbiztonsági minisztérium arról tájékoztatta a pekingi német nagykövetséget, hogy egy rendkívüli szabályozással rendezték a német pártokhoz közeli alapítványok kérdését.
„Ez teljesen váratlan volt” – közölték az ügyre rálátással bíró illetékesek, akik mindezt a német-kínai kapcsolatok javítását szolgáló pozitív jelzésként értékelték.
Az év eleje óta ugyanis egy új kínai törvény értelmében „illegálisan” működtek ezek az alapítványok, tevékenységük gyakorlatilag megbénult. A szóban forgó szabályozással Peking a külföldi civilszervezetek politikailag kellemetlen tevékenységét akarta akadályozni Kínában. A szigorúbb ellenőrzések mellett a törvény megköveteli, hogy a civilszervezetek a kormány által kiválogatott partnerekkel közösen regisztráltassák magukat. Eddig a Kínában működő civilszervezetek alig egy százaléka regisztráltatta magát.