Nyugtalanságának adott hangot a nemzetközi sajtó, miután tegnap Kína bejelentette haderőfejlesztésének legújabb kézzelfogható eredményét, miszerint sikerrel vízre bocsátotta első, teljes mértékben saját gyártású repülőgép-hordozóját. Bár a távol-keleti óriás számára kétségtelenül nagy lépés az eddig még el nem keresztelt hajó felavatása, aggodalomra azonban egyelőre aligha van ok, hiszen az Egyesült Államok tengeri fölénye továbbra is megkérdőjelezhetetlen mind technológiailag, mind nagyságrendileg. A világ legnagyobb repülőgéphordozó-flottáját birtokló amerikai haditengerészetnek ugyanis jelenleg tíz hordozója áll szolgálatban, a közeljövőben pedig újabb kettő, a USS Gerald R. Ford (CVN–78) és a USS John F. Kennedy (CVN–79) csatlakozik a flottához. Előbbi egyébként – amely az elmúlt negyven évben az első, új terveken alapuló amerikai repülőgép-hordozó – éppen április elején kezdte meg próbaútját.
A Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint az 50 ezer tonnás hajó az északi Talien kikötőváros egyik gyárában készült. Korábban ugyanott végezték el az ország első repülőgép-hordozójának, az Ukrajnában készült, 60 ezer tonnás Liaoning elnevezésű hajónak – amelyet 2012-ben állítottak hadrendbe – a felújítását és átalakítását. Az új hordozó követi a szovjet érában készült Admiral Kuznyecov osztály stílusát, a hajóorrban ugyanis egy 12 fokos emelkedésű, síugrósánc típusú felszállópálya van. Ez lehetővé teszi, hogy a harci gépek rövidebb távon emelkedjenek a magasba a fedélzetről.
Peking egyébként a gazdasági expanzióval párhuzamosan a fegyveres erőinek korszerűsítését is célul tűzte ki. Márciusban bejelentették, hogy idén mintegy 7 százalékkal növelik az ország katonai költségvetését – az elmúlt tíz évet tekintve ez a második év, hogy az emelés 10 százalék alatt van, ugyanakkor ezt húszévnyi folyamatos növekedés előzte meg. A motivációk nyilván nem függetlenek a távol-keleti területvitáktól és az Egyesült Államokkal való acsarkodástól, Peking védelmi költségvetése azonban ennek ellenére is jóval alulmarad Washingtonéhoz képest. Míg előbbi katonai kiadása 2017-ben várhatóan az ország GDP-jének 1,3 százaléka lesz, addig utóbbi gazdasági teljesítményének 3 százalékát költi a hadseregre. Donald Trump amerikai elnök egyébként nemrég a katonai költségvetés 10 százalékos emelését javasolta. Peking haderőfejlesztési programja államtitok, azonban elemzők szerint valószínűtlen, hogy beérné két repülőgép-hordozóval. Az új monstrum várhatóan valamikor 2020 előtt hadrendbe áll a tengeri tesztelések és a fedélzetén szolgáló repülőgépek megérkezése után.
A THAAD újabb elemeit telepítették Dél-Koreába
Az amerikai hadsereg a THAAD rakétavédelmi rendszer újabb elemeit telepítette kedden a tervezett dél-koreai helyszínre, ahová a Yonhap koreai hírügynökség szerint hat teherautó szállította a radarberendezést és vitt más eszközöket a rendszer ütegéhez. A lépés heves ellenkezést váltott ki a helyiekből, akik összecsaptak a rendőrökkel. A Dél-Koreában szolgáló amerikai erők (USFK) nem adtak ki közleményt, de a szöuli védelmi minisztérium megerősítette, hogy megkezdődött a THAAD kiépítése. A tárca szerint a rendszer az év végére lesz bevethető és üzemképes minden szempontból. Az Egyesült Államok és Dél-Korea az észak-koreai rakétafenyegetéssel indokolta a védelem erősítéséről szóló megállapodást.
Kína közölte, hogy a rendszer telepítése nem riasztja vissza Phenjant, míg a lépés megbontja a regionális biztonsági egyensúlyt. Moszkva szerint az amerikai fegyverrendszer koreai telepítése fenyegetést jelenthet az orosz nemzetbiztonságra is. Az észak-koreai probléma rendezése érdekében szerintük inkább a diplomáciai erőfeszítéseket kellene fokozni és vissza kellene téríteni Phenjant a hatoldalú tárgyalásokhoz. Oroszországban úgy vélik, az észak-koreai rakétakísérletek csupán ürügyül szolgálnak Washington számára ahhoz, hogy rakétavédelmi fegyverek gyűrűjébe zárja Oroszországot, Moszkva ezért ellenlépéseket fontolgat.
Közben egy a Harvardon rendezett konferencián felszólalt az ENSZ előző főtitkára. Ban Ki Mun szerint „a világ közeledik a nukleáris pusztuláshoz, s ez valóban ijesztő. A Koreai-félszigeten kialakult helyzet aggasztó, a koreai háború óta nem volt ekkora feszültség a térségben” – jelentette ki. Ban továbbá szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség folyamatosan gyakoroljon nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Phenjan hagyjon fel rakéta- és atomkísérleteivel. A szöuli egyesítési minisztérium közleményben megjegyezte, „bölcs döntés” volt Észak részéről, hogy nem robbantott kísérleti atombombát a néphadsereg minapi születésnapja alkalmából.
A korrupció miatt lemondatott államfő helyére új elnököt készül választani Dél-Korea. A jelöltek tévévitájában is kulcsszerep jutott a háború felé sodródó félsziget kérdésének. (M. A.)