A The New York Times című lapnak adott szerdai interjúban Trump azt mondta, sose nevezte volna ki Sessionst, ha tudja, hogy ki fogja vonni magát a vizsgálatból.
„Sessionsnek sosem szabadott volna kivonnia magát a vizsgálatból. Szólnia kellett volna, mielőtt elfogadta a miniszteri kinevezést, és akkor mást választottam volna” – mondta Trump a lapnak, amelyet korábban többször álhíreket gyártó, bukott médiumnak nevezett.
A vizsgálat célja annak feltárása, hogy Oroszország hogyan avatkozott be a tavalyi amerikai választásba, valamint, hogy Trump kampánystábja kapott-e támogatást a győzelemhez Oroszországból. Sessions azért döntött úgy, hogy kivonja magát a vizsgálatból, mert kiderült, hogy eskü alatti szenátusi meghallgatásán eltitkolta, hogy maga is többször találkozott az orosz nagykövettel, ami miatt többen a lemondását követelték. Lapértesülések szerint Sessions a lemondását is felajánlotta az elnöknek amiatt, hogy kénytelen volt kivonni magát a vizsgálatból.
Trump a The New York Timesnak azt mondta: Sessions döntése „nagyon méltánytalan” volt vele szemben.
Azzal, hogy Sessions visszalépett a vizsgálattól, egyenes út vezetett oda, hogy helyettese az FBI korábbi igazgatóját, Robert Muellert nevezze ki különleges ügyésznek az orosz beavatkozás kivizsgálására. Trump a szerdai interjúban arra utalt, hogy olyan információk birtokában van, amelyek Mueller összeférhetetlenségét bizonyítják. Trump szerint ilyen az is, hogy ő maga beszélgetett Muellerrel, hogy elvállalná-e újra az FBI vezetését.
„Sok más összeférhetetlenségi ok is van, amelyekről eddig nem beszéltem, de egyszer biztosan fogok” – fogalmazott az amerikai elnök, aki összeférhetetlenséggel vádolta meg az FBI ideiglenes vezetőjét és a Muellert kinevező Rod Rosenstein igazságügyiminiszter-helyettest is. James Comey-t, az FBI volt igazgatóját pedig azzal vádolta meg Trump, hogy tájékoztatta őt egy ellenőrizetlen, de rá nézve terhelő információkat tartalmazó dossziéról, hogy ezzel befolyást szerezzen felette, mint leendő elnök felett.