A pilóta nélküli repülőgépek (UAV) egyre népszerűbbek, hiszen gyorsan és hatékonyan teszik a dolgukat, sosem panaszkodnak a munkakörülményeikre és a végkimerülésig hajtanak. A dróntechnológiának számos bevált felhasználási területe van – mondja Bakó Gábor, az Interspect Kft. ügyvezetője. Itt van például a műszaki ellenőrzés: a szélturbinák, az elektromos vezetékek, a csővezetékek és egyéb magas, illetve helyenként nehezen megközelíthető berendezések ellenőrzésére világszerte alkalmaznak kisméretű koptereket és nagyobb, merevszárnyú UAV-ket. Az ipari alpinisták és a daruszerkezetek külső vállalkozói költségéből jelentős megtakarítás érhető el így. A drónok műszaki mentési feladatok koordinálására is alkalmasak, valamint a technológia közúti balesetek feltérképezését és archiválását is lehetővé teszi. A felmérések, az adatrögzítés, a térképezés és az ellenőrzés szempontjából lényeges, hogy a tárgyakat különböző nézőpontokból fényképezhetjük. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne zavarjuk, ne befolyásoljuk a környezetet, illetve a megfigyelt jelenséget.
Jogi szabályozás
A nemzetközi Aerial Cartographic and Remote Sensing Association javaslatára egy szakmai bizottság Magyarországon is megfogalmazott ajánlásokat a polgári és üzleti célú, pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetésének szabályozására. Egyrészt érdemes volna létrehozni egy online engedélykérelmi felületet, ahol előre kell jelezni a távirányított repülő eszközök (RPAS) és UAV-k repülésének tervezett helyét. A rendszer bírálná el, hogy foglalt-e a kijelölt légtér része vagy egésze. Kizárólag a hadseregnek, a katasztrófavédelemnek és az életvédelmi szervezeteknek legyen olyan joguk, hogy kiadott légtérhasználati engedélyt visszavonhat saját használati igény miatt. A rendszer üzemeltetését és felügyeletét független jogi szervezetnek, légi közlekedési hatóságnak kellene ellátnia. Tíz négyzetkilométernél nagyobb eseti légtér-megállapításra ne legyen lehetőség automatikus online igényléssel, az ennél nagyobb repülési területek tartozzanak eseti elbírálás alá. A kiadott légtérengedély érvényessége maximum egy hét legyen abban az esetben, amennyiben két nap alatt beszerezhető. Vállalkozási célú regisztrált felhasználók légtérigénylését két napon belül bírálják el, mert hosszabb várakozási idő ellehetetlenítené a vállalkozásokat, előnyhöz juttatná a kizárólag állami megrendelésre dolgozó mamutvállalatokat, amelyek folyamatos forrással rendelkeznek. A személyi jogok és adatvédelem kapcsán a 2013. évi V. törvényt érdemes alapul venni. Ahogyan ma már rengeteg fényképezőgép van magánkézben, és személyi jogi szempontból nem a fényképezést kötik engedélyhez, hanem a publikációt, a légi felmérések esetében (UAV-knál is) kizárólag a publikáció legyen büntetőjogi felelősséggel korlátozva. Amennyiben felismerhetők emberek vagy rendszámok a légi felvételen, legyen kötelező megkérdezni az érintetteket a szereplés engedélyezéséről, és ha nem járulnak hozzá, kitakarást kelljen alkalmazni. Ne vonatkozzon eltérő szabályozás az UAV-technikákkal végzett munkavégzésre és fényképezésre, mint más fényképezési esetekre. Koller István, az Amores Robotics ügyvezetője szerint UAV-repülés lehetséges hatósági engedély nélkül is, ha bizonyos feltételek egyszerre teljesülnek. Így a felszálló tömeg nem haladja meg a 20 kilogrammot, valamint a repülés csak azon terület felett lehetséges, ahol az UAV irányítója befolyással bír a területen mozgó emberekre, a földön és a levegőben lévő objektumokra, s biztosítani tudja, hogy zuhanás esetén sem emberre, sem más értéktárgyra nem csapódhat be az UAV. A repülési területnek kellő messzeségben kell lennie lakott területektől, repülőterektől, nagyfeszültségű vezetéktől, bármely épülettől, biztonságkritikus helyszínektől, szabályozott légtértől. Fontos az is, hogy a drón az irányító személy látótávján belül maradjon. A hatósági engedély vonatkozzon a repülőgép repülésbiztonságára, és rögzítse a repítés feltételeit. Az engedély kitérhet a repülés alatt gyűjthető adatokra is. Itt egyszerűsítő, általános szabályként kimondható lenne, hogy egy bizonyos, például az 5 centiméter/pixel felbontásnál rosszabb fotók személyiségi jogi problémákat nem vetnek fel.
A dróniparág szempontjából kétségkívül az egyik legígéretesebb terület a mezőgazdaság, ahol a technológia lehetővé teszi a nagy kiterjedésű termőföldek folyamatos és pontos megfigyelését (kártevők, fertőzések, termőképesség, nedvességtartalom stb.), vagy akár öntözését. Elsősorban a precíziós tápanyag-utánpótláshoz és a helyspecifikus növényvédelem támogatásához járulnak hozzá a drónok által készített felvételek, de állattartási tevékenység nyomon követésére is alkalmazzák. Precíziós gazdálkodásra berendezkedett gazdák esetében jelentős lehet a megtakarítás, illetve a felhasználás hatékonysága.
A bányamérésben a külszíni fejtések háromdimenziós fotogrammetriai állapotrögzítése, feltérképezése az UAV-térfelmérés ugyancsak egyik jellemző ágazata. A kisebb bányák, depóniák felmérése a temetőkataszteri térképezés mellett talán a legnépszerűbb munkafolyamat, amelyet kisméretű, pilóta nélküli légi járművel el lehet végezni. A pilóta nélküli eszközök beküldhetők veszélyes, nukleárisan szennyezett területekre is, kritikus esetben akár lezárt épületek belsejében is végezhetünk méréseket ultrahanggal vagy egyéb ütközésvédelmi megoldással szerelt kopterekkel. Hidak és vízügyi műtárgyak vizsgálatakor a berendezések jól körberepülhetők, légi fotókon dokumentálhatók, így megfigyelésükben jelentős szerepet tölthet be az UAV-technológia. Az UAV-k által végzett mikrofelmérési, hőtérképezési technikák ugyanakkor épületek hővisszatartási képességének vizsgálatára és a szigetelés hibáinak kiszűrése alkalmasak. Turistáknak valós időben sugárzott kivetítés egy közeli hely drónos meglátogatása esetében lehet számottevő attrakció. Szóba jöhet érdekes rajzolatok és textúrák megmutatása felülről, különös tekintettel egykori épületegyüttesek alaprajzának megjelenésére, amely a földön állva nem érzékelhető – foglalja össze Bakó Gábor az UAV- és RPAS-technológia a légi távérzékelésben című, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet megbízásából készült tanulmányában.
Kazi Károly, a BHE Bonn Hungary ügyvezetője szerint ma Magyarországon több olyan műhely is dolgozik, amely képes (lenne) komoly szakmai kihívásoknak és elvárásoknak is megfelelő, polgári célú drónok, drónrendszerek gyártására, fejlesztésére, üzemeltetésére. Ezen a téren hazánk nincs jelentősen elmaradva a világ élvonalától. A tapasztalatok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a felhasználói információs igények meghatározása, a repülések célirányos végrehajtásának tervezése, a légi információk fogadása, azok szakmai elemzése, illetve a vezetői döntések folyamata hazákban még nem alakult ki. A rendszerszerű működtetés elemei eltérő fejlettségi szinten vannak, vagy pedig nem léteznek. Ezért indokolt lenne a pilóta nélküli repülő eszközök által biztosított légi információs támogató rendszer egységes elgondolás alapján történő, nemzeti szintű kifejlesztése és létrehozása.
Koller István, az Amores Robotics ügyvezetője szerint a dróniparág robbanásszerű elterjedését az tette lehetővé napjainkban, hogy a GPS és a repülő eszközökhöz szükséges érzékelők viszonylag olcsón elérhetővé váltak. Sok esetben csupán költségkímélő megoldást ad a hagyományos megoldások helyett, máskor veszélyes munkák kiváltását teszi lehetővé, illetve olyan alkalmazásokat ad, ami eddig semmilyen más módszerrel nem volt megvalósítható. Mivel a drónipar tudásintenzív iparág, Magyarországnak is kitörési pont lehet. Világszerte elismerik a magyar tudósok, mérnökök leleményét, tehát ezen a téren jó hírnevünk van, ezt tovább erősíthetik a drónipar területén elért magyar eredmények. A kisméretű autonóm repülő eszközök viszonylag kis költségvetéssel építhetők meg, így a kis tőkéjű magyar vállalkozások is képesek a valaha világszínvonalú magyar repülőgépgyártást – igaz, csak az UAV-területen – ismét világszínvonalúvá tenni. A drónok alkalmazásának, elterjedésének mindazonáltal számos veszélye van – hívja fel a figyelmet Koller István. Sokan láttunk játékdrónt zsúfolt utca, nagy forgalmú közút fölött repülni, így joggal lehet attól tartani, hogy valakinek a fejére, autójára vagy másra esik a drón. Azok továbbá könnyedén behatolhatnak és érzékelőket vihetnek olyan területekre, ahol nem számítanak rájuk. Be lehet nézni vagy hallgatni a szomszéd kertjébe vagy szobájába még a sokadik emeleten is. Ez személyiségi jogi, a privát szféra zavarásának jogi problémáját veti fel. A drónok könnyen behatolhatnak biztonságkritikus területekre, erőművekbe, olajfinomítókba, vegyi gyárakba, katonai bázisokra stb. Ezeken a területeken adatot gyűjthetnek, vagy rosszindulatú akciókat hajthatnak végre, amik igazán komoly veszélyforrások.