2018. január 21., vasárnap, Ágnes napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/kezdodik-roman-centenariumi-ev-2518942/

Kezdődik a román centenáriumi év

A történészek szerint a politika hozzáállásán múlnak az 1918-as események mai üzenetei
A mai román nemzeti ünneppel kezdődik az a centenáriumi év, amely az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésnek állít emléket. A történészek, de a romániai lakosság többsége is pragmatikusan viszonyul a politika által kardcsörtetésre használt eseményhez.

Miután az utóbbi időben december elseje, a centenárium a román és a magyar politika fókuszába került, adja magát a kérdés, hogy az erdélyi magyarok mit kezdenek, hogyan viszonyulnak a csaknem száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nyilatkozathoz?

Fodor János marosvásárhelyi történész szerint a romániai lakosság körében a nemzeti ünnepek többnyire a szabadnapok, illetve az ezeket halmozó hosszú hétvégék miatt érdekesek, hiszen ilyenkor a mindennapi rutint félretéve ki-ki megválaszthatja, hogy mit kezd a szabadidejével. „Ez természetesen egyéntől függő, de azt gondolom, hogy az erdélyi magyarok is hasonlóan örülnek a szabadnapoknak. Ugyanakkor biztos vannak olyanok, akik egyfajta gyásznapként élik meg, de vélhetőleg a másik, ellentétes véglettel is találkozhatunk” – mondta a Magyar Időknek a kolozsvári Babes–Bolyai egyetem oktatója.

Erdélyben a magyar politikusok részéről sokszor elhangzik, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazottak máig nem valósultak meg.

„A nyilatkozat végső szövege tulajdonképpen egy kompromisszum eredménye, amely a román kormány és az erdélyi románság javaslatainak a vitáiból állt össze, és amely ugyan tartalmaz bizonyos passzusokat az erdélyi nemzetiségeket övező jogviszonyról, viszont az adott politikai légkörben mégis nagyvonalúbb, mint a korábbi magyarországi ígéretek bármelyike az erdélyi románság helyzetének javítására. Azóta is – a korszakoktól függetlenül – a kisebbségi magyar politikum ezekre, valamint a békeszerződéshez csatolt kisebbségi szerződés szövegei­re szokott hivatkozni mint betartatlan ígéretekre” – fogalmazott lapunknak Fodor János, aki úgy véli, ha az ott rögzítettek teljesülései nem is jelentenének teljes körű megoldást, de vélhetően jobban közelítenének ahhoz.

Túl lehet-e lépni a végtelennek tűnő vitákon? – kérdeztük a történészt. Mint mondta, remélhetőleg idővel a nemzeti tragédiákként értékelt események begyógyult sebként átértékelődnek, és a múltba révedés helyett egy békésebb jövő kovácsolásáért fáradozhatunk a kölcsönös tiszteletben tartás jegyében. „Amíg a politikum a nemzeti ünnepeket politikai mobilizációra használja, addig valószínűleg kevés erre az esély” – tette hozzá Fodor János.

Ellentmondásos a gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján rendezett ünnepségsorozat

Fotó: Reuters

Ellentmondásos a gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján rendezett ünnepségsorozat

Sorin Mitu történész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára az erdélyi Krónika című napilapnak nyilatkozva az egyesülés centenáriumának jelentőségével, annak mai üzenetével kapcsolatban kiemelte, hogy egy történelmi esemény jelentőségét mindazok építik, akik felidézik, s minthogy ők meglehetősen különbözők lehetnek, annak módozata is többféle lehet, ahogy megértik a centenáriumot.

„Egy primitív nacionalista számára – amilyenből elegendőt találni a románok és a magyarok soraiban egyaránt – 1918 konfliktusokkal és nemzeti gőggel terhes időszakként értelmezhető. Olyan pillanatként, amikor mi, románok bosszút álltunk az évezredes ellenségen, történelmi elégtételt vettünk, és egy évvel később kitűztük az oláh bocskort a magyar parlament épületére. Toleráns és európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára, legyenek azok románok vagy magyarok” – mondta a kolozsvári történész.

Szerinte a románoknak a magyar kisebbséghez fűződő viszonyának nem a gyulafehérvári nyilatkozaton, hanem a jelenkori kisebbségvédelmi irányelveken kellene alapulnia.

Kiemelt

A magyar kultúra napjaBalázs Péter kapta az idei Bessenyei-díjat

Az elismerést B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester adták át a Kossuth-díjas színész-rendezőnek.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!