„A mai nap is bizonyítja, nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország és Kína között a gazdasági és politikai kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most” – hangsúlyozta a helyszínen Szijjártó Péter az MTI-nek. Elmondta, arról is egyezség született, hogy a magyar informatikai és távközlési fejlesztésekbe beszáll a Huawei kínai óriásvállalat, amely 300 ezer dollárral támogatja a győri Széchenyi István Egyetemet. Az aláírók között volt az EPS mobilparkolási fizetéssel foglalkozó magyar cég vezetője is, aki kínai partnerével, a ZTE kínai hálózatieszköz-gyártóval egy 450 millió forint törzstőkéjű közös vállalat létrehozásáról döntött. Céljuk, hogy Kínában százezer mobilfizetéssel működő parkolóhelyet hozzanak létre, illetve azokat üzemeltessék. A Wizz Air sikeres kínai együttműködéseinek sorában ezúttal egy újabb lízingszerződés keretében, listaáron 1,4 milliárd dollárt érő, 11 új repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést a China Construction Bankkal.
A magyar–kínai kapcsolatok erősítését szolgálja Orbán Viktor miniszterelnök kínai látogatása is. A kormányfő tegnap a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén szólalt fel, ahol az intézmény Magyar Kutatóközpontjának táblaavató ünnepségén vett részt. „Mi, magyarok a fennmaradás és a túlélés mesterei vagyunk Európában. Ha egy ország több ezer éves, és olyan hatalmas területű, mint az önöké, és olyan rengetegen lakják, mint az önökét, akkor a fennmaradás és a túlélés szinte napi rutin, de egy olyan nép számára, amely a határain kívül élőkkel is csak 15 milliónyi embert számlál, és amely Európának egy hadiösvényén fekszik, ezer éven keresztül fennmaradni rendkívül nagy teljesítmény” – fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar kultúra egy nagyon sajátos ötvözet, amely magában hordozza a történelmi eredetet, amely a kelethez köti, és a kereszténységet, amely az európai civilizációban teremtett otthont a számára.