Kétharmados többséget szerzett az Abe Sinzó (képünkön) vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, a Komeito párt a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon, így a tömörülés több mint 300 helyre számíthat a tokiói törvényhozás 465 fős alsóházában. Az LDP egyébként egyedül is kormányzóképes többséget szerzett 281 mandátummal, az alkotmány módosítását igényló intézkedéseinek elfogadtatásához azonban elengedhetetlen a kétharmados többség. Az újonnan alapított Japán Alkotmányos Demokrata Párt 44 és 67 közötti képviselői helyre számíthat, de így is többre, mint az ellenzéki Remény Pártja, amely a japán sajtókommentárok szerint súlyos vereséget szenvedett.
Abe a pártja magabiztos győzelmét saját személyi sikereként is értékelte, a voksok száma szerinte egyfajta válasz a vele szemben felmerült kétségekre. A kormányfő győzelmi beszédében kifejezte háláját, amiért a japán társadalom szavazatok formájában bátorította eddigi politikája folytatására. A 63 éves politikus szeptemberben írt ki előre hozott választásokat, döntését azzal indokolva, hogy szüksége van a széles körű támogatottságra a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt átalakításra szoruló biztonságpolitikához, továbbá az új jóléti intézkedésekhez. Az Egyesült Államok és Japán fokozni fogja a nyomást Észak-Koreára – állapodott meg vasárnap Donald Trump amerikai elnök és Abe Sinzó.
A választások eredménye elemzők szerint nem meglepetés: az LDP 1955-ös megalapítása óta mindössze két rövid időszakra szorult ellenzékbe, és máig nincs komolyan vehető riválisa. Abe Sinzó a tervek szerint hamarosan újra indul az LDP pártelnöki tisztségéért is, ha pedig meg tudja tartani jelenlegi pozícióját – ami megfelelő ellenfél hiányában igen valószínű –, akkor a szigetország modern kori történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője lesz.
A konzervatív nacionalista miniszterelnök először 2006–2007-ben vezette a távol-keleti országot, majd 2012-ben került újra hatalomra, azóta pedig nincs érdemi vetélytársa. Abe egyébként főleg azzal szokott a nemzetközi figyelem középpontjába kerülni, hogy nem titkolt célja a második világháború után életbe lépett japán alkotmány módosítása, mert az jelenleg nem ismeri el az állam hadviselési jogát.