Fellövése után kevesebb mind négy órával a „rakomány” megérkezett a 23 522 kilométeres magasságban lévő céljához – közölte az Európai Űrügynökség (ESA), amely az Európai Bizottság közreműködésével valósítja meg a Galileo projektet.
„A misszió egy újabb lépés Európa függetlensége felé a műholdas navigáció területén” – fogalmazott Stéphane Isräel, az Arianespace rakétagyártó vezetője.
Az Európai Bizottság és az ESA az év második felében indítja el az első Galileo-szolgáltatásokat.
A Galileo-program az 1990-es évek közepén indult azzal a céllal, hogy létrehozzon egy katonai ellenőrzés nélküli, kifejezetten polgári célokra tervezett, világméretű műholdas helymeghatározó rendszert és függetlenítse Európát az amerikai GPS műholdas navigációs rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.
Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest. A rendszer a közlekedésen kívül az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a halászatban, a civil védelemben és egyéb területeken is használható lesz.
A teljes rendszer a tervek szerint 2018-ban áll fel, és rá két évvel teljes kapacitással működik majd. Harminc műhold fog keringeni a Föld körül – 24 üzemben, hat pedig lehetséges tartalékként. A következő fellövést novemberre tervezik, akkor egyszerre négy műholdat küldenek az űrbe egy lényegesen nagyobb, Ariane 5 hordozórakétán.
A Galileo-szolgáltatást eredetileg 2008-ban kellett volna elindítani, a késlekedést a partnerországok közötti viták okozták. A költségek növekedése miatt ráadásul egyre több bírálat érte a projektet.
Az Európai Bizottság közlése szerint a Galileóra és az EU globális navigációs műholdrendszerének (GNSS) másik programjára, az Egnosra 2013-ig hatmilliárd eurót (1892 milliárd forintot) fordítottak, 2020-ig pedig további hétmilliárd eurót (2207 milliárd forintot) költenek a befejezésre és az üzembe állításra.