José Maria Aranas, a világszervezet kongói emberi jogi irodájának vezetője hozzátette, a lövöldözésben ketten megsebesültek.
Az afrikai ország egész területén tiltakozó megmozdulásokat tartottak csütörtökön, miután az ellenzéki pártok vezetői és civil szervezetek demonstrációra szólították fel a lakosságot Joseph Kabila elnök és kormánya ellen, miután május 11-én a legfelső bíróság úgy határozott, engedélyezi az elnök hivatalban maradását, ha nem tartják meg a novemberben esedékes választásokat.
A fővárosban, Kinshasában több ezren vonultak utcára, a biztonsági erők könnygázt vetettek be a tiltakozók ellen. Más városokban a helyi hatóságok betiltották a demonstrációkat.
Gomában a tüntetők gumiabroncsokat égettek és hatalmas kövekkel torlaszolták el az utcákat, míg a rendőrség könnygázt vetett be és a tömegbe lőtt. Thomas d’Acquin Mwiti helyi civil vezető azt mondta, a demonstrálók ádáz ellenállást tapasztaltak a rendőrség részéről, amely összecsapásokhoz és barikádok felállításához vezetett. Egy rendőrt halálosan megsebesítettek a köveket dobáló tüntetők, egy tüntetőt pedig a rendőrök lőttek le.
Kabila napokkal azután került hatalomra, hogy az elnöki tisztséget betöltő apját 2001-ben agyonlőtték. Ezt követően 2006-ban és 2011-ben is erősen vitatott körülmények között nyerte meg a választásokat. Az alkotmány értelmében nem indulhatna harmadszorra is az államfői tisztségért a novemberben esedékes elnökválasztáson.
Ezzel szemben a kormány logisztikai és költségvetési nehézségekre hivatkozva korábban bejelentette, várhatóan elhalasztják a voksolást. Ellenzéki vezetők azt rótták fel Kabilának, azért hátráltatja a szavazás megrendezését, hogy továbbra is hatalmon maradhasson.
A Kongói Demokratikus Köztársaság esete megfigyelők szerint fontos precedenst teremthet olyan nyugat- és közép-afrikai országok számára, ahol hamarosan ugyancsak lejár a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők hivatali ideje.