Az EU tagországok állam- és kormányfőinek múlt heti, brüsszeli találkozóján fogalmazódott meg az igény, hogy Cameron készítsen egyértelmű és kimerítő listát az általa megreformálni kívánt uniós szakpolitikákról. A kormányfő hivatalosan júliusban kezdte meg a brit tagság újratárgyalását, azonban a slágertémának számító bevándorlási és szociális politikán kívül eddig még nem hozott nyilvánosságra konkrét reformtervezetet. Uniós diplomaták korábban amiatt támadták a Cameron-kormányt, hogy lehetetlen a tárgyalásokat felgyorsítani, amíg nem ismertek a pontos brit követelések. Kettőn áll a vásár – fogalmazott a brüsszeli találkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, utalva arra, hogy amennyiben megreformált Európában akarnak élni, a briteknek világos uniós célokkal kell előállniuk.
Úgy tűnik, Cameron végül beadta a derekát, ugyanis ígéretet tett arra, hogy a következő hetekben részletesen ismerteti azokat a területeket, amelyekben újra szeretné tárgyalni hazájának uniós kötelezettségeit. A kormányfő a brit igényeket egy levélben fogja összegezni, amelyet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének és valamennyi uniós vezetőnek is eljuttat majd. A dokumentum a továbbiakban a brit tárgyalások alapja lehet, amelyek felgyorsítása létfontosságú, amennyiben Cameron 2017 végéig valóban népszavazást szeretne rendezni a szigetország EU-tagságáról. – A tárgyalások üteme mostantól gyorsulni fog. Újra kijelölöm azt a négy témakört, ahol változásra van szükség – fogalmazott a miniszterelnök. A négy kérdéskört korábban már körvonalazta a brit kabinet, így Brüsszelnek le kell mondania a mélyebb európai integrációról, biztosítania kell a nemzeti parlamentek kitüntetett szerepét, a kilenc nem eurózóna-tagállamnak szintén biztosítékok kellenek majd, illetve az EU-nak ki kell jelentenie, hogy a partnerségben a font ugyanolyan fontos fizetőeszköz, mint az euró. Szakértők szerint a levélnek el kell készülnie még a következő uniós csúcs, azaz december 17–18. előtt.