Az amerikai külügyminiszter – aki tőle szokatlan módon csaknem másfél év elteltével látogatott újra a Közel-Keletre – Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt Jeruzsálemben, illetve Rámalláhban. Kerrynek Ran Barac, Netanjahu új média-tanácsadójának az amerikai–izraeli kapcsolatokra is árnyékot vető botránya óta is ez az első útja: Barac szerint a washingtoni külügyér értelmi képességei legfeljebb egy 12 éves gyerekének felelnek meg.
Barack Obama amerikai elnök – aki ilyenkor egy év múlva már „béna kacsa” lesz, hiszen megválasztott utóda várja, hogy 2017 januárjában beköltözhessen a Fehér Házba – aligha fűz már vérmes reményeket egy átfogó izraeli–palesztin békeegyezményhez Kerry útja inkább azt a célt szolgálja, hogy véget vessenek a két hónappal ezelőtt kezdődött, „késes intifádának” is nevezett terrorhullámnak. – Mindenki harca ez. Terrortámadások idején nem lehet béke sem itt, sem másutt a világon – mondta Netanjahu a hírügynökségi jelentések szerint, utalva az iszlamista szélsőségesek világszerte elkövetett merényleteire. – Sehol, egyetlen nép sem élhet együtt a mindennapi erőszakkal, a késsel, ollóval vagy gépjárművel elkövetett gyilkosságokkal. Izraelnek minden joga megvan az önvédelemhez – hangoztatta Kerry.
Mark Toner helyettes amerikai külügyi szóvivő ugyanakkor azt mondta, Kerry „nagy nemet” mondott Netanjahunak arra a javaslatára, hogy amennyiben az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség hozzájárul a Júdeában és Szamáriában (Ciszjordániában) létesült zsidó telepek bővítéséhez, akkor Izrael is engedményeket tehet a palesztinoknak. A kérdés régóta feszültségforrást jelent az Egyesült Államok és Izrael között, és Washington megítélése szerint a telepbővítések aláássák a két államra (Izraelre és egy leendő palesztin államra) épülő békefolyamatot. – A palesztin állam léte véget érőben van: abszurd egy másik arab országot létrehozni, hogy az iszlám előőrse legyen – mondta Natfali Benet oktatási miniszter, a Zsidó Otthon elnevezésű kormánykoalíciós párt elnöke két hete, Netanjahu washingtoni útja apropóján. Ez jelzés volt arra: még saját kabinetjében sem számíthat egyetértésre a miniszterelnök, aki korábban maga is félszívvel viszonyult a „két állam” kérdéséhez. Netanjahu nemrég elképzelhetőnek nevezte, hogy országa egyoldalúan kivonuljon Ciszjordánia egy részéről, hátrahagyva egyes zsidó telepeket, ahogyan 2005-ben kivonult a Gázai övezetből is. Ezt a lehetőséget izraeli megfigyelők is elképzelhetőnek tartják, de a kivonulás szakítópróbát jelenthet a Zsidó Otthonnal, vagyis kormányválságot idézhet elő.
Az izraeli kormány, amennyire lehet, igyekszik kihasználni a telepbővítésekben a mozgásterét. Netanjahu nemrég több száz kelet-jeruzsálemi új építésű lakás átadását hagyta jóvá, holott a város keleti része, amelyet Izrael 1967-ben foglalt vissza Jordániától, ugyanúgy megszállt területnek minősül a világ szemében, mint Ciszjordánia.