Csodálatos hírnek nevezte Federico Lombardi szentszéki szóvivő, amikor bejelentette a találkozóról szóló megállapodást: az Apostoli Szentszék és a moszkvai patriarchátus közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Ferenc pápa és Kirill pátriárka megbeszélést tart a havannai José Marti nemzetközi repülőtéren, amelynek a végén egyezményt írnak alá. Ferenc pápa Mexikóba, Kirill pátriárka pedig Kubába tart, így nem okoz gyakorlati nehézséget a találkozó megtartása – igaz, eddig sem ez okozta a problémát.
Az 1054-es nagy egyházszakadás óta nem most próbálják először megszervezni a találkozót. Kisebb sikereket elértek a történelem során, de mindig olyan időszakban, amikor a kereszténységet nagy veszély fenyegette. Az Oszmán Birodalom felemelkedése idején a ferrarai, majd firenzei zsinaton (1431–1449 között) egyházjogászok végül meg tudtak írni egy olyan tervezetet, amely mindkét félnek, a bizánciaknak és a római katolikusoknak is elfogadható volt teológiai és politikai értelemben egyaránt, de a keleti egyházak végül nem írták alá a dokumentumot, majd Konstantinápoly eleste 1453-ban megakasztotta a közeledést. A keresztény egyházak az utóbbi években többször is felhívták a figyelmet a háborúk során egyre súlyosbodó keleti keresztényüldözésre, erről tanúskodik az orosz ortodox egyház üzenete is. – Oroszország pátriárkája azért találkozik a pápával, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen – jelentette ki Moszkvában Ilarion volokalamszki metropolita. Rámutatott, hogy a két egyház közötti régi nézeteltérések továbbra is fennállnak, különös tekintettel az ukrán görögkatolikus egyházzal kapcsolatos vitára. Ezeket az ellentéteket azonban félretették, hogy a két egyházfő össze tudjon fogni keresztényüldözés ellen. Ilarion elmondta, hogy a találkozó előkészítése már régóta tart.
A találkozó szükségességét egyik fél sem vitatta, de az orosz ortodox vezetők rendszeresen az időzítés vagy a helyszín miatt húzódtak el a megvalósítástól. II. Alekszij pátriárka, Kirill elődje is a görögkatolikusok ügye miatt állt élesen szemben Rómával. Ukrajnát a moszkvai patriarchátus saját területének tartotta, amikor az ország független lett. Csakhogy az ukránok nagy része a vallásszabadság beköszöntével visszatért eredeti, görög rítusú, de Róma primátusát elismerő felekezetéhez. Moszkva szerint a latin egyház az „ő területén” térít, a találkozó többek között ezért nem valósulhatott meg. II. János Pál pápa pedig nagyon küzdött, hogy sikerüljön leülni II. Alekszijjal, ő volt az első katolikus egyházfő, aki a szkizma óta elsőként látogatott meg ortodox többségű országot, Romániát.
A teológiai problémák között azonban ma is fennáll a „filioque” kitétel a hitvallásban. A római egyház szerint a Szentlélek az „Atyától és a Fiútól” származik, az ortodoxok azonban úgy tartják, hogy az Atyától.