Crépeau azután mondta ezt, hogy felkereste a naurui menekültközpontokat, és személyesen tájékozódott az ott élő migránsok helyzetéről. Úgy fogalmazott, hogy a migránskérdés megtorlásszerű kezelése foltot ejt az emberi jogok érvényesítésében elért ausztráliai eredményeken. Az emberi jogi normák egyik sarkalatos elve azt, hogy egy embert nem lehet büntetni mások elrettentése céljából – hívta fel a figyelmet a jelentéstevő, aki szerint Ausztrália nem tehet különbséget a hajóval és más úton érkező migránsok között.
Francois Crépeau méltatta Ausztráliát, amiért egyre több menekültet fogad be, köztük szíriaiakat is, viszont a hajón érkezők visszafordításának politikája szerinte „visszafelé mutat és túllép a nemzetközi normákon”. A Naurun és a pápua új-guineai Manus szigetén lévő migránsok életkörülményei olyanok, hogy az „kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmóddal ér fel”, komoly fizikai és mentális szenvedés okoz ez nekik – mondta az ENSZ-illetékes.
Ausztrália 2013-ban vezetett be rendkívül szigorú menekültügyi korlátozásokat. Akik hajón érkeznek, azok nem léphetnek be az országba, jogvédők által nyomorúságosnak minősített naurui és pápua új-guineai táborokban kell kivárniuk menedékkérelmük elbírálását, és akkor sem léphetnek be az országba, ha megkapják a menekültstátust, a táborokban már nem üldözik őket. Az ausztrál kormányzat fizet ezeknek az országoknak, hogy ott ellássák a menedékkérőket. 2014 óta egyetlen embercsempész hajó sem tudott kikötni Ausztráliában, a haditengerészet ez idő alatt 29 hajót küldött vissza Indonéziába.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök a múlt hét végén bejelentette, hogy az Egyesült Államok befogadja azoknak a menedékkérőknek egy részét, akik Ausztráliába akartak menni, de jelenleg csendes-óceáni szigetországokban lévő táborokban vesztegelnek. Szeptemberben Ausztrália is beleegyezett, hogy közép-amerikai menekülteket vegyen át egy Costa Rica-i menekülttáborból.