A kormányfő, mint azt az előzetes hírekből tudni lehetett, a „kemény Brexit” mellett foglalt állást a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában, a Lancaster House-ban tartott beszédében. Teljességgel elutasította a félmegoldásokat, azaz a csupán részleges távozást az Európai Unióból. „Az Egyesült Királyság nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja, mivel a maradás azt jelentené, hogy „egyáltalán nem hagyja el az EU-t”. Kiemelte azonban, hogy igyekszik a lehető legnagyobb hozzáférést biztosítani az uniós belső piachoz a kilépés után. Háromnegyed órás beszédében ígéretet tett a briteknek, hogy tovább már „nem lesznek az EU legnagyobb befizetői”. Leszögezte azt is, hogy a végső megegyezésre az EU-val a parlament mindkét házának rá kell bólintania, csak azután léphet hatályba.
May felvázolta a kilépés legfőbb pontjait. A célok között szerepelt a lehető legszabadabb kereskedelem, a brit–ír közös utazási térség megtartása, és egy vámegyezmény kidolgozásáról is szót ejtett. Az egyik legvitatottabb kérdés, az uniós munkavállalók sorsa is szerepelt beszédében: „London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket”. Azonban a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson „a választók azt az egyértelmű üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók számának ellenőrzés alá vonását kívánják”, és a brit kormány ezt a kérést teljesíteni fogja, hangsúlyozta. Ennek módjáról nem közölt részleteket, azonban kiemelte, viszonossági alapon garantálni kívánják a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait.
May szerint a britek „egy szebb jövőre” szavaztak az országuk számára, és Nagy-Britannia „erősebbé, tisztességesebbé és egységesebbé” fog válni a Brexit után. A kormányfő szerint az EU „nem mutatott elég rugalmasságot a britek többsége által fontosnak tartott kérdésekben”. A britek miniszterelnöke arról is beszélt, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek „büntető jellegű megállapodást” szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak „elmenjen a kedvük” a kilépéstől. Azonban szerinte az EU-nak sem állna érdekében, hogy megbüntesse Nagy-Britanniát az EU-tagság megszűnéséért. Ennek eshetőségére burkoltan kereskedelmi megtorlást helyezett kilátásba a miniszterelnök.
A tagállamként megmaradó 27 országnak azt az üzenetet címezte: „Továbbra is megbízható partnerek maradunk, szolgálatkész szövetségesek és közeli barátok. Továbbra is vásárolni akarunk a termékeikből, eladni a sajátunkat, és kereskedni, amilyen szabadon csak tudunk.” A tagállamok elégedettséggel fogadták a rég várt információkat. „Üdvözöljük, hogy a brit miniszterelnök vázolta kormánya elképzeléseit a kilépésről, és végre némi világosságot teremtett a brit tervekkel kapcsolatban” – reagált a beszédre Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
Mégis volt elképzelése a kormányfőnek
A Brexit-szavazást követően a brit miniszterelnöki posztra lépő Theresa May komoly kritikákat kapott az elmúlt időszakban, amiért közel hét hónapig alig közölt információt a kilépés terveiről. A kormányfő azért késleltette az információk közlését, mert a kormányon belül sem volt egyetértés, írja Laura Kuenssberg. A BBC politikai elemzője szerint May tudatosan alkalmazta a „konstruktív kétértelműség” technikáját, azt a retorikát, amelyet minden fél a maga kedvére értelmezhet. Mint írja, „kritikusainak nehéz kritizálni a döntéseit, ha azt kommunikálja, hogy valójában még semmit sem döntöttek el”.