Beszámolót készített a német külügyminisztérium a klímaváltozás és a nem állami fegyveres csoportok kialakulásának kapcsolatáról, például Szíriában és a Csád-medencében. Az összefüggésekről Lukas Rüttingert, a jelentés társszerzője mesélt a Deutsche Welle német portálnak.
Miért “fenyegető szorzó”?
Az éghajlatváltozás óriási nyomást helyez a veszélyeztetett területekre, az ott lakókra és a kormányzó hatalomra is. Emellett instabilitást okoz, és növeli az országban kialakuló konfliktusok esélyét is – szögezte le a szakember.
A felmérés alapján ez először nem militáns téren jelentkezik: elsőként a természeti erőforrások kerülnek veszélybe az áradások vagy éppen a szárazság miatt. Emiatt a környéken lakók megélhetése is bizonytalanná válik, az összetett instabil helyzet folyamatos hanyatlása pedig társadalmi, politikai és gazdasági mutatókkal is jól mérhető.
Mi a konkrét kapcsolat?
Maga az éghajlatváltozást nem “szül” terrorcsoportokat vagy felkelőket, de olyan környezetet alakít ki, melyben ezek a csoportok felülkerekedhetnek az ország törvényein és könnyedén magukhoz ragadhatják a hatalmat. Minden olyan régió veszélybe kerül, ahol az állam nem rendelkezik kellő irányítással vagy alapvető biztonsági tervvel. A fegyveres csoportok az állam gyengeségeit kihasználva ássák alá a rendszer tekintélyét – emelte ki Rüttinger.
Másfelől az éghajlatváltozás földre és vízre gyakorolt hatásra hívta fel a fegyelmet, ami veszélybe sodorja az agrárgazdaságot. A mezőgazdasági munkások közül sokan elvesztik állásukat, és egyre sebezhetőbbé válnak, könnyebben besorozhatják őket a dzsihadista toborzók. A terroristák pedig pénzzel vagy településük megvédésével fizetnek szolgálataikért.
Ez különösen igaz azokra a falvakra, ahol az állam által kirekesztett vagy elhanyagolt emberek élnek – hangsúlyozta. A terrorcsoportok előszeretettel válogatnak olyan falulakók közül, akik jó ideje munkanélküliek, és nem is várják, hogy állami segítséget kapjanak.
Fegyverként is használják a természeti erőforrásokat?
Mivel egyre inkább érezzük a klímaváltozás romboló hatásait, a természeti források értéke az egekbe szökött: aki ezeket az erőforrásokat ellenőrzi, az irányítja a lakosságot is. A terroristák településeket állíthatnak maguk mögé a vízkészletek ellenőrzésével, árvíz létrehozásával vagy egy gát elzárásával. Ezt a taktikát az Iszlám Állam már egy jó ideje alkalmazza a civilek ellen Szíriában és Irakban.
A beszámoló kitért a más kontinenseken kialakult helyzete is, ezekről a hirado.hu oldalon olvashatnak.