Juncker a jövő héten Lengyelországban tárgyal egyebek közt a lengyel médiatörvény módosításáról. Szerinte valószínűtlen, hogy az európai uniós szerződés hetedik cikkelye alapján az EU olyan felülvizsgálati eljárást kezdeményezne, amely Lengyelország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethetne. „Nem akarok találgatni a jövőbeli történésekről, de nem hiszem, hogy a hetedik cikkely alkalmazásáig fajulna el a dolog. Ne dramatizáljuk túl a dolgokat, nem öklözünk Lengyelországba” – mondta Juncker. Az Európai Bizottság elnöke két nappal azután mondta mindezt, hogy Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt. A biztos szerint a lengyel parlament által múlt héten elfogadott módosítás közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonná a közmédiát azáltal, hogy a közrádió és köztévé vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. Az ügyet az Európai Bizottság január 13-i ülésére is napirendre tűzték, az Európai Parlament pedig január 19-én tart vitát a lengyelországi belpolitikai fejleményekről.
Andrzej Duda a bírálatok ellenére tegnap aláírta a lengyel médiatörvény módosítását. „Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű, objektív és hiteles legyen” – magyarázta az államfői hivatal főnöke az elnök döntését.
Az új lengyel jobboldali kormány az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő „nemzeti médiává” alakítaná át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné – derül ki a médiareformnak a sajtó által megszerzett és közzétett tervezetéből. E szerint a közmédia küldetése a „nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolása, az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása”. A médiának, az eddigiekhez hasonlóan, tiszteletben kell tartania „az egyetemes erkölcsi elveken alapuló keresztény értékrendet”. A nemzeti média feladata lenne az állami hatóságok és az emberi jogi szóvivő álláspontjait ismertetni, és hiteles, pluralista módon bemutatni a bejegyzett politikai pártok, a szakszervezetek és a munkáltató szervezetek lényeges állásfoglalásait, jelentette az MTI.