„Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni” – mondta Juncker a rendezvényen, amelynek középpontjában a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés áll.
Rámutatott, az Európai Unió fenntartása most naponta körülbelül egy csésze kávé árába kerül az európai adófizetőknek, és leszögezte: „Európa ennél többet ér”.
Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak „megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére”, mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén.
A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2-3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1 százalékról. Aláhúzta: emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen.
Felszólalásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenekelőtt rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldania az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, és így több feladat fog jutni kevesebb befizetőre, ehhez pedig a tagállami hozzájárulások fokozására van szükség.
„Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni. Ha több feladat van, akkor az egészen biztos, hogy többe fog kerülni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.
Lázár arról is beszélt, hogy „offenzív, bátor, kezdeményező” költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a következő ciklusra, a mostani büdzsé ugyanis „defenzív” volt, amely egy válságra reagált. Elmondta, az uniós alapszerződés által meghatározott célok mellett erősebb Európát kell létrehozni, amihez a biztonság és a versenyképesség fokozására van szükség. Emellett pedig hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket.
A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető azon véleményének adott hangot, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a magyar kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.
Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.
Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.
Juncker: az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen a szlovén-horvát határvita rendezése
Sajtótájékoztatóján Juncker hangsúlyozta, hogy a Szlovénia és Horvátország között fennálló határvita ügyében hozott hágai nemzetközi döntőbírósági határozatot mindkét uniós tagállamnak be kell tartani.
A bizottság elnöke leszögezte: a jövőben nem fog hozzájárulni egyetlen nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásához mindaddig, ameddig az adott országnak bármelyik szomszédjával határvitája van, vagy fennáll annak lehetősége. A vitatott határok problémáját a csatlakozást megelőzően egymás között kell rendezniük a tagjelölteknek, hogy soha többet ne fordulhasson elő a mostanihoz hasonló konfliktus az Európai Unión belül – húzta alá a bizottság elnöke.
Juncker hangsúlyozta, hogy fennálló határvita nem pusztán kétoldalú probléma, hanem az egész Európai Unióra kiható nagyon fontos ügy. Az Európai Bizottság újra felajánlja közvetítését a két ország közötti párbeszédhez annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok részesülhessenek az uniós tagság nyújtotta előnyökből – mondta.
Végezetül arra szólította fel a két országot, hogy álljanak konstruktívan a párbeszédhez és tegyenek meg mindent a mihamarabbi rendezés érdekében.
Borut Pahor szlovén államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, Horvátország nem tesz eleget a szlovén-horvát határvita rendezésére hozott hágai nemzetközi döntőbírósági határozatnak, és ezáltal megszegi az uniós tagsággal járó kötelezettségeit.
Szavai szerint brüsszeli látogatásának célja, hogy felszólítsa az Európai Bizottságot, vállaljon aktívabb szerepet annak érdekében, hogy a nemzetközi döntőbíróság határozatai megvalósuljanak.
A tavaly újraválasztott szlovén elnök, aki decemberi eskütételét követően először látogatott Brüsszelbe, úgy fogalmazott: az uniós kötelezettségek be nem tartása a jogállamiság hiányosságainak kérdését veti fel, valamint a nemzetközi és európai jogi szerződések semmibevételét jelenti. Véleménye szerint Horvátország politikai és morális kötelessége, hogy betartsa uniós kötelességeit a nyugat-balkán békéje érdekében. A békés és diplomácia úton való rendezés más térségbeli ország számára is példaként szolgálna, amely a békét és a stabilitást szolgálná – húzta alá.
Hangsúlyozta továbbá, hogy elkötelezett a párbeszéd mellett és reményét fejezte ki, hogy hitelessége érdekében Horvátország elfogadja a döntőbíróság határozatát.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, s ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre. Más vitatott szlovén területeket viszont a bíróság horvát fennhatóság alá rendelt. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek.