Az Európai Bizottság elnöke radikálisan új szabályrendszer bevezetését szorgalmazza olyan, Európában terjeszkedő kínai cégek ellen, amelyek célja stratégiai jelentőségű vállalatok felvásárlása az unióban, főként az infrastrukturális és csúcstechnológiai ágazatokban. A jelenség különösen Franciaországban és Németországban kavart nagy politikai vihart. Berlinben például tavaly az volt az utolsó csepp a vezető politikusok poharában, hogy a Midea nevű kínai mosógép- és rizsfőző gyártó vállalat megvette az ipari robotokat gyártó Kuka német technológiai társaságot.
Az ügy hullámai Brüsszelig csaptak, s öt, nevük elhallgatását kérő magas rangú bizottsági diplomata arról számolt be a Politico hírportálnak, hogy már folyik az előkészítő munka egy, a kínaiak stratégiai befektetéseinek gátat szabó szabályrendszer összeállítása érdekében. Ennek első olvasata augusztus elejére készülne el, végső változatát pedig Jean-Claude Juncker ismertetné szeptember 23-án az Európai Unió állapotáról szóló beszédében. Kereskedelmi diplomaták szerint Brüsszelben még parázs vita folyik a tervezet jogi terjedelméről, azaz hogy hány jogszabály legyen kötelező – például az ilyen jellegű befektetések vizsgálata több mint 25 százalék tulajdonhányad megszerzése esetén –, illetve mely szerepeket osszák inkább a bizottságra, mint a tagállamokra.
Akkor sem lenne megkerülhető a vizsgálat, ha egy kínai cég már létező európai leányvállalata révén próbálkozna a felvásárlással. Arról is folyik a vita, hogy a tagállamok a meglévő és harmonizált irányelvek alapján tömörüljenek egységfrontba a kínai befektetések ellen, de a megszólaló tisztviselők szerint Brüsszel új, teljes körű törvényjavaslat kidolgozása felé hajlik. Összefognak a leginkább érintett tagállamok is: Berlin, Párizs és Róma közös tervezetet készül benyújtani a bizottságnak.
Matthias Machnig, a német szövetségi gazdasági minisztérium államtitkára szerint különbséget kell tenni a piacvezérelt és a politika által elhatározott kínai befektetések között, s meg kell akadályozni azokat a felvásárlásokat, amelyek nyilvánvaló célja a kínai gazdaság technológiai fejlesztése. Az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint a kínaiak 2016-ban 75 milliárd euró értékben vásároltak fel európai vállalatokat, illetve hajtottak végre beruházásokat a kontinensen – többet, mint a megelőző tíz évben összesen. Peking természetesen nyíltan ellenzi az európai terveket a felvásárlások és egyesülések szabályozásáról.