„Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét” – mondta Juncker. A bizottság elnöke felszólalásában ismételten az unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel az Egyesült Királyságot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak.
Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje
Tegnap került napvilágra a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozata, hogy Magyarországot, vagy ideiglenesen, vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból, melyre Szijjártó Péter úgy reagált, hogy: „eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura”, látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, „kioktató, nagyképű, frusztrált”.
A nap folyamán számos európai ország vezető politikusa utasította el Asselborn nyilatkozatát és állt ki Magyarország EU-tagásga mellett.
Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség – figyelmeztetett az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.
„Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon”
– mondta Juncker, aki azt is leszögezte: „nem vagyunk nihilisták”.
Felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni.
„A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz” – jelentette ki Jean-Claude Juncker.
Meg kell hosszabbítani a Juncker-tervet
A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására tesz javaslatot az Európai Bizottság – jelentette be az Európai Parlament plenáris ülésén a brüsszeli testület elnöke.
A bizottság elnöke sikeresnek ítélte a 315 milliárd eurós európai beruházásösztönző intézkedéscsomagot. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) kapott kölcsönt.
A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót – tudatta.
„Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat” – mondta Juncker, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában.
A közös uniós katonai erő megteremtésén kell dolgoznunk
Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgoznunk – hangsúlyozta szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban elmondott évértékelő beszédében.
A strasbourgi plenáris ülésen felszólalva Juncker kijelentette, ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. „A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen” – mondta.
A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. „Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart” – szögezte le.
Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.