Juncker emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnökké választása előtt is régóta úgy vélte, hogy túl sok terhet vállal a gazdag Európa biztonságának védelmében. Ez a valóság még keményebbé vált Trump elnökké választásával, aki élesen bírálja az európai államokat, amiért nem költenek eleget a védelemre, s aki elutasította, hogy nyíltan garantálja a NATO-tagok védelmét – mondta.
„A NATO-hoz tartozásunk többé nem lehet kényelmes mentség, amivel a fokozottabb európai erőfeszítések ellen érvelünk” – hangsúlyozta Juncker a prágai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében. „Nincs más választásunk, mint megvédeni a saját érdekeinket a Közel-Keleten, a klímaváltozás kérdésében és a kereskedelmi megállapodásainkban” – tette hozzá.
Juncker úgy vélekedett, hogy ideje integrálni a tagállamok fegyveres erőit és hadiiparát, megragadva az új francia államfő által ehhez felkínált határozott támogatást, illetve Nagy-Britanniának az unió elhagyásáról hozott döntését.
„Megfordulni látom a(z eddigi) folyamatokat” – mondta az Európai Bizottság elnöke, arra hivatkozva, hogy növekszik a tagállamok kiállása a katonai együttműködés mellett, különösen ami Emmanuel Macron francia elnököt illeti. „Mai felhívásom nem csak az európai védelem, hanem Európa védelme melletti kiállás is” – mondta.
Bár az Európai Uniónak több mint egy tucat külföldi katonai missziója van, soha nem volt képes gazdasági hatalmát jelentős katonai erővel párosítani, ehelyett az Egyesült Államok vezette NATO erejére támaszkodott. Nagy-Britannia mindig is ellenezte az EU védelmi integrációját, attól tartva, hogy egy európai hadsereg létrejötte csorbítaná nemzeti szuverenitását. A NATO ugyanakkor támogatja az EU védelmi integrációját, hiszen az unió 22 tagállama egyben a katonai szövetségnek is tagja.