Mi számít otthonnak, privát szférának Iránban? Ez a jogi kérdés merül fel manapság, ugyanis csadort viselni nem egyszerű. Pontosabban jól viselni nem egyszerű ezt a különleges ruhadarabot, különösen egy dolgozó nőnek, aki, mondjuk, autót vezet. A hajat eltakaró kendő ugyanis nincs rögzítve, minduntalan lecsúszik a viselő fejéről, így vigyázni kell rá, nehogy kivillanjon a haj, ami ledérséget jelent, így nyilvánvalóan kerülendő. Mivel a kendő akadályozza a kilátást oldalra, sok nő az autóban nem törődik vele, hogy látszik-e vagy sem a haja, hagyja lecsúszni, s akkor igazítja meg, amikor megérkezik úti céljához.
Csakhogy – jogászok szerint – az autó belseje nem tekinthető privát szférának. Az ablakon bárki belát, a forgalom miatt ez óhatatlan, és azt láthatja, hogy fedetlen fejű nők vezetik az autót, ami arrafelé azt jelenti, hogy „rossz csadorúak”, más megfogalmazás szerint kacérak. A rossz csadorú kifejezés elsősorban azokra a nőkre vonatkozik, akik a forradalom ruházatát sajátosan értelmezve szándékosan kisebb méretet vásárolnak, mint nekik szánna a gyártó, így hangsúlyozva ki az alakjukat. Iránban a forradalom győzelme óta harcolnak az erkölcstelen lányok törekvése ellen, néha a rendőrség bevisz egy-egy nőt az őrszobára, és rápirítanak, hogy eltérítsék a kacérságtól. De a törekvés szélmalomharc, mindig lesznek lányok, akik meg akarják mutatni a fiatalságukat, márpedig Irán nagyon fiatal társadalom, és az iszlám eszmék nemigen érintik meg a teheráni ifjúságot.
Mivel nyár van, a meleg miatt egyre több a rossz csadorú vezető, olyan sok, hogy a rendőrség se tud mit kezdeni a tömeges függelemsértéssel, így az ország keményvonalas politikusai megkongatták a vészharangot az erkölcsök lazulása miatt.
Haszán Róháni elnök viszont éppen a mérsékelt irányzathoz tartozik, s korábban arról beszélt, a hatóságoknak semmi közük ahhoz, hogy egy ember privát szférájában mi történik. „Nem a rendőr feladata betartatni az iszlám rendelkezéseit” – mondta az elnök, ezzel azonban a rendőrség nem minden vezetőjét győzte meg. Ezért vált széles körű vita tárgyává, hogy az autó belseje privát szféra-e vagy sem. Hádi Szadehi, az iráni legfelsőbb bíróság helyettes vezetője állásfoglalásában azt mondta, az autó csomagtartója valóban a privát szféra része, mivel nem látható kívülről, míg a mások által is látott terület nem számít annak.
Jogszerű burkatilalom
Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogszerűnek ítélte meg a belga jogszabályt, amely megtiltotta a burkát és más, a teljes arcot elfedő ruhadarab viselését. Az európai testület úgy látta, a tiltás nem okozott jogsértést az egyének magánéletében, családi életében, nem csorbultak szabadságjogaik vagy a vallásszabadsághoz való joguk. Belgium célja a tiltással az állampolgárok békés egymás mellett élésének biztosítása, minden ember jogainak védelme. Az állásfoglalásban az áll, hogy a belga kormányzat a tiltással reagált egy olyan gyakorlatra, amely a belga társadalomban működésképtelennek bizonyult.
Belgium 2011 óta tiltja a hasonló ruhadarabok viselését, az európai bíróság két külön esetet vizsgált, az egész országra kiterjedő tiltást, valamint egy másik határozatot, amelyben három régió utasította el a jellegzetes muszlim női ruhadarabok viselését. Márciusban az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy a cégek jogszerűen tilthatják meg muszlim munkatársaiknak, hogy viseljenek fejkendőt, ám csak abban az esetben, ha ez a vallási jelképek és politikai szimbólumok tiltásának része. Számos más ügyet tárgyalnak Európa-szerte különböző bíróságok, így például Nagy-Britanniában egy muszlim ingatlanügynök beperelte munkaadóját, aki arra szólította fel a nőt, hogy munka közben vegye le a fejkendőjét, annak ugyanis „terrorista kötődései” vannak.