A bizottság alapjogokért felelős alelnöke a Süddeutsche Zeitung című liberális lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tagállamok részéről „több vita” szükséges Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével az olyan alapértékek megvédéséhez, mint a demokrácia és a jogállamiság.
A „többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem csak dísznek valók, mint egy bokréta” – tette hozzá Frans Timmermans, hangsúlyozva, hogy a bizottság egyedül nem tudja megvédeni az értékeket, és „a tagállamoknak is van felelősségük” ezen a területen.
Mint mondta, a bizottság „szükség esetén” használja a rendelkezésére álló eszközöket, de nem tud tenni „további lépéseket a tagállamok nélkül”. A testületnek ehhez a tagállami kormányokat összefogó tanács támogatásra van szüksége. Ezért az alapértékek védelmének ügyét a tanács napirendjére kell venni – tette hozzá a volt holland külügyminiszter, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) politikusa.
A EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget megalakító Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulójának megünneplésére szervezett szombati római EU-csúccsal kapcsolatban kiemelte, hogy szívvel-lélekkel kell kiállni az EU mellett. Szavai szerint „oly nagyon tartottunk attól, hogy az EU-t a szívre alapozva védelmezzük, hogy végül csak racionális alapon érveltünk mellette”.
Így az EU-s polgárok aggodalmaira reagálva csak „statisztikákkal álltunk elő, amelyek mutatják, hogy a munkanélküliség csökken és a gazdaság növekedik”, holott csupán adatokkal nem lehet hatni az emberekre – hangsúlyozta Frans Timmermans.
Bírálat Varsónak
Az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) szerdai ülésén arról beszélt, hogy Varsónak egyelőre nem sikerült eloszlatnia a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, sőt újabb problémás kérdések merültek fel az utóbbi időben
Timmermans példaként említette a lengyel országos bírósági tanácsra vonatkozó reformterveket, amelyek szerinte aggodalomra adnak okot, ugyanis veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Hozzátette, hatékonyabb lenne, ha az EU tagállamait is bevonnák a Brüsszel és Varsó közötti párbeszédbe, ezért javasolni fogja, hogy a kérdést vegye napirendre az uniós országok kormányait tömörítő Tanács. Mint mondta, az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén szeretné megvitatni a további lépéseket, ahogyan azt is, hogy a tagállamok hogyan kívánnak részt venni a párbeszédben.
A holland diplomácia egykori vezetője nem zárta ki az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának lehetőségét, azonban úgy vélekedett, hogy az kontraproduktív lehet és nem segítené a megoldást.
Az említett cikkely olyan eljárást tesz lehetővé, amely – az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez azonban a másik huszonhét tagország egyhangú támogatására van szükség, s ez erősen kétséges, hogy meglenne, Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.
Az Európai Parlament brüsszeli székházában rendezett szerdai meghallgatásnak a jogállamiság lengyelországi helyzete volt a témája.
Frans Timmermans egy friss német lapinterjúban arról beszélt, hogy a bizottságnak nagyobb támogatásra van szüksége a tagállamok részéről az európai alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. „A többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem csak dísznek valók, mint egy bokréta” – mondta a brüsszeli testület alapjogokért felelős alelnöke, hangsúlyozva, a bizottság egyedül nem tudja megvédeni ezen értékeket.
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára, decemberben pedig két hónapot adott a kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket. Miközben számos jogvédő szerint a figyelmeztetés közel sem vette elejét a „jogállamiság további aláásásának” Lengyelországban, a varsói kormány bejelentette, hogy lezártnak tekinti a vitát.
Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.