Martin Schulz után egy másik uniós nagyágyú, Jean-Claude Juncker is búcsút mond Brüsszelnek. Az Európai Bizottság elnöke egy hét végi rádióinterjúban közölte: kizártnak tartja, hogy újabb ötéves cikluson át vezesse a bizottságot. Bár az egykori luxemburgi miniszterelnök a 2019-ben esedékes távozásának pontos okairól nem beszélt, a mindig optimista hangnemet hátrahagyva nyilatkozott az unió előtti kihívásokról.
– A tény, hogy egy ország – egy hatalmas, befolyásos és jelentős ország – a távozás mellett döntött, egy európai tragédia a szememben – fogalmazott a brexitről. Juncker hangsúlyozta: úgy tűnhet, hogy a britek nem tudják, mit csinálnak, pedig nagyon könnyen egymásnak ugraszthatják a maradék 27 tagállamot.
– Lehet, hogy az egyik országnak ezt ígérik, a másiknak meg azt, egy harmadiknak pedig teljesen mást, aminek a vége az lehet, hogy szertefoszlik az egységes európai front – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy egyre több az összeegyeztethetetlennek tűnő vélemény az EU-ban.
– Ugyanazt akarják-e a magyarok és a lengyelek, mint a németek és a franciák? Komolyan kétlem – közölte. Juncker szerint éppen ezért a következő néhány évben az a feladat, hogy konszenzust teremtsenek a tagállamok között.
A bizottsági elnök pesszimizmusa meglepőnek tűnhet, hiszen korábban számos alkalommal hangsúlyozta: az Európai Unió léte nem forog veszélyben a brexit miatt. Szakértők szerint a 62 éves politikus minden bizonnyal csalódott az európai projektben, hiszen hatalomra kerülésekor a föderalista Európai Unió irányába történő minél nagyobb elmozdulást várták tőle, ehelyett pedig válságok sorozata érte az uniót. A külső kihívások mellett számos kérdésben a tagállamok részéről is ellenállás mutatkozik, erre Juncker maga is kitért rádiós nyilatkozatában.
– Véget kell vetni a szüntelennek tűnő színháznak, hogy valaki támogat egy döntést Brüsszelben, majd otthon ugyanazt a döntést kritizálja – hangoztatta. Szembetűnő, hogy Martin Schulz visszavonulásának bejelentésekor ugyanezzel az érvvel élt. Az Európai Parlament egykori elnöke úgy fogalmazott: egyes tagállamok Brüsszelben megszavaznak valamit, majd úgy tesznek otthon, mintha egy anonim hatalom kényszerítette volna őket.
Jean-Claude Juncker a Deutschlandfunknak nyilatkozva az Egyesült Államok és a britek kereskedelmi közeledésére is kitért, majd óva intette Londont: „Valójában nem szabadna megengednünk a briteknek, hogy már most kereskedelmi alkukat kössenek másik országokkal. Amíg az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállama, a kereskedelmi politika közösségi hatáskörbe tartozik.”