A PiS elnöke szerint az EU-ban szükséges reformok bevezetése – mely sokéves folyamat lenne – „egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is”.
A reformok után az uniós intézmények „nem önkényes módon működnének”, újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, szem előtt tartva mindenekelőtt a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét.
Kaczynski, bár megvalósíthatatlannak minősítette a konszenzus elvének szélesebb körű alkalmazását az Európai Tanács döntéshozatalában, a „nagyobb egyhangúsággal meghozott döntésekhez” való visszatérést javasolta, példaként hozva fel a „joanninai kompromisszum” jelenleg korlátozottan alkalmazott módszerét. Ez lehetővé teszi az uniós döntéshozatalban kisebbségben maradt tagállamok számára, hogy bizonyos ideig elhalasszák a többség által megszavazott döntés végrehajtását.
A PiS elnöke hangsúlyozta: Lengyelországban „nem merült fel az EU-ból távozás gondolata”. „Franciaországban azonban már igen, és beszélnek róla Hollandiában is” – folytatta, rámutatva az Ausztriában és Csehországban is észlelhető „nagyon erős” unióellenes hangulatokra. „Mindez a válság nagyon radikális elmélyüléséhez vezethet” – figyelmeztetett.
Úgy értékelte, hogy az EU ma is „a nemzetállamok Európája”, és elutasította a föderalizáció irányába mutató törekvéseket. Hibásnak minősítette azokat az elképzeléseket is, melyek a „kis unióhoz”, azaz a hat alapítótagból álló közösséghez való visszatérésről szólnak.
David Cameron pénteken kilátásba helyezett lemondására utalva Jaroslaw Kaczynski elmondta: a Brexit folyamatában két fél vett részt, a brit kormányfő becsületesen felajánlotta lemondását, de szerinte „az uniós hatóságoknak is fel kell tenniük maguknak bizonyos kérdéseket”.