Netanjahu tudja, hogy nem állíthatja le az orosz erők felvonulását Szíriában, vélte a Jerusalem Post a látogatásról írt elemzésében. Tudott tény, hogy az oroszok folyamatosan fejlesztik szíriai bázisukat, hónapok óta hadianyagot és a létesítmény fejlesztéséhez szükséges építőanyagokat visznek oda. A cél állítólag egy ezer katonának otthont adó légibázis kiépítése, ahol MiG–29-es vadászrepülőgépek fognak állomásozni és SA–22-es légvédelmi rakétarendszer lesz telepítve. A bázis védelméről T–90-es harckocsikkal bíró haditengerészet gondoskodik, ők a tervek szerint nem vesznek részt a szíriai harcokban. A légvédelmi rendszert jól ismerik az izraeliek, hiszen számos alkalommal harcoltak ellene, minthogy a szíriai hadseregnél is ez a rendszer működik. A Jerusalem Post viszont rámutat, ez esetben orosz katonák fogják irányítani a rakétákat, mégpedig úgy, hogy az izraeli véderő várhatóan ne kerüljön a célkeresztbe, azaz egyértelműen együttműködés körvonalazódik.
Hasonlóképp értékelte Netanjahu útját a Háárec liberális napilap is. Ámosz Harel, az izraeli újság katonai szakértője szerint Netanjahut elsősorban katonai célok vezérlik a Kreml felkeresésekor, amit az is jelez, hogy szokatlan módon Gadi Ejzenkot vezérkari főnök és Hercl Halévi, a katonai hírszerzés főnöke is csatlakozott a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz utazó izraeli delegációhoz. A tárgyalások hátterében az áll, hogy miután Oroszország az utóbbi időben fejlett katonai légi eszközöket telepített Szíria északi, tengerparti részére, Jeruzsálem megpróbálja elkerülni, hogy harci gépei esetleg összeütközésbe kerüljenek a szíriai vagy a libanoni légtérben az orosz egységekkel. Harel szerint ugyanakkor Moszkva és Washington feszült viszonyát tekintve e látogatást szélesebb összefüggésben is vizsgálni kell. Netanjahu útja az elemző szerint az amerikai–izraeli kapcsolatoknak az iráni atomegyezmény miatti megromlása után akár „hátbatámadásként” is értelmezhető Jeruzsálem részéről. Izrael ugyanis bizalmatlanná vált az Egyesült Államokkal szemben, kétséges számára, hogy a tengerentúli nagyhatalom akarja-e, és ha igen, képes-e hatékonyan képviselni Jeruzsálem biztonsági érdekeit. Aggódik amiatt is, hogy korszerű fegyverek áramlanak be a Közel-Keletre. Az amerikai vezetés élesen elítélte a múlt nyáron az ukrajnai orosz beavatkozást, ezzel szemben Izrael feltűnően tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és cserébe a Kreml is csak mérsékelt hangon nyilatkozott a tavalyi gázai övezeti izraeli hadműveletről. A lap szerint egy hónapja fordulópont következett be az oroszok Szíria-politikájában, amikor Észak-Szíriában orosz harci gépek jelentek meg éppen egy izraeli lap, a Jediót Ahronot értesülése szerint, ami az egész világ figyelmét az oroszok hangsúlyváltására irányította – írja az elemző.
Kiválóan tájékozott izraeli biztonsági források szerint a hétfői moszkvai látogatással Jeruzsálem célja annak biztosítása, hogy az orosz légiarzenál ne korlátozza az izraeli légierő mozgásszabadságát Szíria északi határvidékén, és ne törjenek ki tévedésből légi csaták. Ennek érdekében megpróbálnak majd figyelmeztető jelzésekre vonatkozó szabályokat elfogadni, és a katonai vezetőknek talán sikerül koordinációs eljárásokat is kidolgozni. Izrael a Kreml segítségét kéri, hogy a Golán-fennsíkon a szíriai határnál ne történjenek Teherán által bátorított támadások Izrael ellen, és hogy ne kerüljenek fejlett fegyverek az Irán támogatta Hezbollah libanoni síita milíciához. A katonai beavatkozás a Háárec szerint várhatóan Amerikához hasonló státust eredményez majd az oroszoknak a térségben, akik képesek lesznek ütközőzónát kialakítani a dzsihadistákkal szemben, akik Oroszországot is támadják déli részei felől. Az oroszok az Egyesült Államok – szerintük – hibás közel-keleti politikáját okolják az „arab tavaszért”, amely több helyen is háttérbe szorította az orosz érdekeket, mind Kadhafi rezsimének megdöntésekor Líbiában, mind Bassár el-Aszad elnök rendszerének veszélybe sodrásával Szíriában. Moszkva megpróbálja javítani kapcsolatait a szunnita országokkal, Egyiptommal, Jordániával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Ezekben az országokban fegyverüzletekre és gazdasági kapcsolatok építésére törekszik.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://www.magyaridok.hu/kulfold/izrael-egyre-kozelebb-oroszorszaghoz-22016/
2015. szeptember 22. kedd 15:10
2015. 11. 14. 22:51
Izrael egyre közelebb Oroszországhoz
Izrael és Oroszország között új partnerség alakulhat ki az izraeli kormányfő moszkvai útja kapcsán. Egyik állam sem szeretné a másikkal való összezördülést, s mindketten elismerik a másik befolyását a Közel-Kelet ügyeiben. Ez pedig hosszú távon más utakat is kijelölhet számukra.