A legolvasottabb német hírportál, a Der Spiegel online vasárnap délután „A migráció az új forradalom” címmel hosszú interjút jelentetett meg Ivan Krastevvel, a nyugati fősodor bolgár társadalomtudós kedvencével. Krastev a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, és rendszeresen publikál cikkeket a New York Times nemzetközi kiadásában.
A Spiegel az interjút így foglalja össze: „Olaszország magára hagyva érzi magát, Magyarország bezárkózik: miként változtatta meg Európát a menekültválság? Ivan Krastev politológus azt mondja: most lettek láthatóvá hosszú ideje elrejtett különbségek.”
Az interjúvoló elsőre idézi Krastev könyvét, amelyben azt írja, „A menekültválság Európa szeptember 11-éjének bizonyul”. Kérdés: mennyiben hasonlítható össze egy terrortámadás egy migránsmozgalommal?
A válasz: a 9/11 ahhoz vezetett, hogy a globalizálódás amerikai jelentését alapvetően megváltoztatta. Korábban ezt mindenek előtt a globalizációt amerikanizálódásnak tekintették, de a támadások után Amerikai felismerte saját sérülékenységét a globalizált világban. Ezzel megerősödtek a reakciós erők és végül olyan polarizálódáshoz is vezetett, mint amit Trump Amerikájában ma megfigyelhetünk.
Kristev párhuzamot von azzal, hogy Európában ugyanilyen polarizálódás jött létre a menekültválság miatt és ez felszínre hozott hosszú ideje rejtőzködő különbségeket a lakosságban. Ahogyan Amerikában Trump megválasztása után hirtelen észrevették, hogy a lakosság két, teljesen különböző Amerikában él – egy vidéki-reakciós és egy kozmopolita-liberálisban – Európa is tudatára ébredt e hasadt voltának. Az EU országok fele már eleve elhárította a menekültek befogadását. Itt mindenek előtt egy nyugati-keleti kettéhasadás látható, de ez teljes mértékben hasonlatos az új amerikai cezúrához a reakciós és liberális erők között.
A spiegeles ezután megjegyzi, „Magyarország, Lengyelország és Csehország erősen ellenáll az EU kvótaterveinek. Nem akarnak menekülteket befogadni”.
A kérdőjel nélküli „kérdésre” Krastev válasza: több történelmi oka van, amiért ezek az országok elutasítják a menekülteket. „És ezek az okok nem csak olyan populista vezetőknél vannak elterjedve, mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski, hanem az sokkal mélyebben gyökeredzik a lakosságban és az egész pártspektrumban.
Ezen országok közül sok ma etnikailag rendkívül homogén; a multikulturalizmust gyakran egy elmúlt, nem csak jó időkbe való visszalépésnek tekintik: míg még a II. világháború előtt a lengyelek több mint harmada nem lengyel volt, hanem német, zsidó, ukrán, ma a kisebbségek aránya csak két százalék.
Hasonló a helyzet Magyarországon és Csehországban. A saját kisebbségekkel való tapasztalat is szerepet játszik: a szintiket és romákat még mindig erősen diszkriminalizálják. A hozzáállás ez: hogyan akarnánk még a szírekkel is integrálódni, akik kulturálisan oly különbözőek?”
A spiegeles később ismét kérdés helyett beszentenciázott egyet imígyen: „Magyarországon a menekülteket időközben internálják. Ennek a magatartásnak a következményei csúnyák.”
Erre Krastev: „Orbán & Co-nak az üzenete ezzel: lehet, hogy korruptabbak vagyunk a brüsszeli technokratáknál, de mi veletek maradunk, mégpedig a legigazabb földrajzi értelemben.
Identitásotokkal vagyunk szolidárisak nem és nem az új bevándorlókéval.
Orbán menekültellenes politikáját olyan csodálatosan tudta instrumentalizálni, hogy saját hatalmát kiépítse. Nem véletlen, hogy most, amikor Magyarországot hermetikusan a menekültek ellen lezárta és antiszemita hangú összeesküvés-elméleteket terjeszt, mint George Soros milliárdosról.”
Ami után már nem is érdemes továbbolvasni az interjút: a német olvasók ismét nyugalommal hajthatják fejüket álomra, melyből csak a következő furgonos merénylet fogja őket felébreszteni – egy időre.