- Brüsszelben összeültek a 27-ek vezetői, hogy a Brexit tárgyalások irányelveiről egyeztessenek
- A tagállamok gyorsan megegyezésre jutottak az alapvető kérdésekben
- Szóba került a két londoni uniós ügynökségek jövőbeli áthelyezése is és a Nagy-Britanniában lévő uniós állampolgárok sorsa
- Hollande figyelmeztetett: elkerülhetetlen, hogy Nagy-Britannia megfizesse az unióból való kilépés árát
- A bizottság elnöke szerint meg kell őrizni a 27-ek egységét valamint először a rendezett elválásról, utána a jövőbeli kapcsolatokról lehet tárgyalni
Az Egyesült Királyság tervezett kilépése után az Európai Unióban maradó tagállamok egységét mutatja, hogy a „huszonhetek” vezetői szombati brüsszeli találkozójukon mindössze négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket; ezt az egységet nem lesz könnyű megőrizni, azonban mindent meg kell tenni ennek érdekében – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülés után.
A brüsszeli végrehajtó testület vezetője elmondta, hogy az iránymutatások értelmében akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel (Brexit) kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.
„Nem lehet párhuzamos tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal: először a rendezett elválás, utána a jövőbeli kapcsolatok” – szögezte le. Juncker emellett arról számolt be, hogy a bizottság május 3-án közzé fogja tenni a testület részletes tárgyalási irányelveit tartalmazó dokumentumot, amelyet a „huszonhetek” által most elfogadott közös álláspont alapján fognak felvázolni.
A közös sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az ülés résztvevőinek egységét méltatta, rámutatva, hogy ez „erős mandátummal” ruházza fel az EU tárgyalódelegációját. A volt lengyel kormányfő az állampolgárok jogairól szólva kiemelte, nem pusztán az a cél, hogy minél előbb tető alá hozzák a megállapodást, a legfontosabb az egyezség minősége, ugyanis mintegy 4,5 millió ember sorsa függ a tárgyalások eredményétől. Valódi biztosítékokra van szükség, a bizottság ezért már össze is állított egy listát az elengedhetetlen garanciákról – közölte.
„Hamar megegyezésre fogunk jutni, amint a brit kormány megadja a biztosítékokat az állampolgáraink számára” – fogalmazott. Tusk hozzátette, egyelőre túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli viszonyról. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban reményét fejezte ki, hogy erre már ősszel sor kerülhet. Charles Michel belga kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az egyeztetések során a britek minden bizonnyal megpróbálják majd megbontani a „huszonhetek” egységét.
„Ebbe a csapdába nem szabad beleesnünk” – mondta, hozzátéve, hogy következményekkel fog járni a kilépés az Egyesült Királyság számára, nem lehetséges költségek nélkül kiválni az EU-ból.
Az Európai Bizottság eközben arról is beszámolt, hogy a találkozó margóján Juncker Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tárgyalt, és abban egyeztek meg, hogy amennyiben a horvát-szlovén határon 15 percnél hosszabbra nyúlik a várakozási idő, a jelenlegi szisztematikus helyett célzott ellenőrzésre térnek át azon jogszabály alapján, amelyet a brüsszeli testület erre az esetre készített elő.
Keménykedő franciák
Elkerülhetetlen, hogy Nagy-Britannia megfizesse az unióból való kilépés árát – jelentette ki Francois Hollande francia elnök szombaton, az unióban maradó tagállamok brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően. Hollande hangsúlyozta: nem szabad büntetni, de annak egyértelműnek kell lennie, hogy Nagy-Britanniának gyengébb pozíciója lesz a kilépést követően, mint az unió tagjaként.
A francia elnök elutasította azokat a vélekedéseket, hogy Theresa May brit kormányfő tárgyalási pozícióit erősíthetné a június 8-ra kitűzött brit parlamenti választásokon várható nagy arányú győzelme. Véleménye szerint a brit szavazás kimenetele nem fogja befolyásolni az uniót. Az EU elveit és céljait már kialakították, és a tárgyalók ezt az irányvonalat fogják követni – mondta Hollande.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a tervezett brit választásokról úgy vélekedett, hogy azokkal Theresa May a konzervatív párton belüli problémákat kívánja megoldani, nem csak azt akarja elérni, hogy az úgynevezett „kemény” vagy „puha” Brexit közül lehessen választani. A brit miniszterelnök „meglepettnek tűnik, hogy az EU-huszonhetek egységesek, de ez a helyzet” – tette hozzá.
Michel Barnier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának az uniós bizottság által delegált vezetője szerint Nagy-Britannia érdeke is az EU egysége, amely növelné a Brexit-megállapodás esélyeit. Úgy vélekedett, a szombati rendkívüli uniós csúcstalálkozó az unióban maradó tagállamok egységét mutatja, de ez nem Nagy-Britannia ellen irányul – húzta alá.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy a Brexit nem fogja befolyásolni az unió globális tevékenységét. Elmondta, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó határozott üzenetet kíván küldeni Londonnak az unió 27 tagállamának egységéről. A tárgyalások második szakaszában kerül majd elő az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt kapcsolatok, a külkapcsolatok és a biztonságpolitika témája – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy az unió jó kapcsolatokat akar az Egyesült Királysággal a kilépést követően is, ugyanakkor közösen és határozottan kell képviselni a „huszonhetek” érdekeit. „Eddig ez sikerült, ami jó alapot ad a tárgyalásokhoz” – fogalmazott.
A Brexit stratégia
A Nagy-Britannia kilépéséről szóló tárgyalások során elsődleges feladat lesz olyan garanciákról megállapodni, amelyek megkülönböztetésmentesen biztosítják az európai uniós és a brit állampolgárok uniós előírásokból fakadó jogainak védelmét – szögezték le az EU-ban maradó tagországok állam-, illetve kormányfői Brüsszelben, a Brexit-tárgyalások részleteit rögzítő iránymutatásaikban, amelyeket szombaton hagytak jóvá.
Az iránymutatások meghatározzák a kilépési tárgyalások keretét, valamint azokat az átfogó elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog. A jóváhagyás után nyilatkozó uniós vezetők kiemelték annak fontosságát, hogy szilárd egységet tükröző dokumentumot hagytak jóvá. Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte, hogy a magyar érdekeknek megfelelő álláspont született.
A közös álláspont szerint az Egyesült Királyság kilépésről szóló döntése jelentős bizonytalanságot teremt.
Az iránymutatásban leszögezték, hogy a tárgyalásokat átlátható módon folytatják le, és a témákat egyetlen csomagként kezelik. A tárgyalások első szakasza arra irányul majd, hogy a lehető legnagyobb jogbiztonságot nyújtsa a polgárok, a vállalkozások, az érdekelt felek és a nemzetközi partnerek részére a Brexit azonnali hatásaival szemben.
Az dokumentum kitér Írország egyedülálló körülményeire is. Az unió azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Királyság és Írország közötti hatályos egyezmények figyelembevétele és az uniós jogrend tiszteletben tartása mellett is elkerülhető legyen a szigorú határellenőrzés visszaállítása az országban. Brüsszel megállapodásra szeretne jutni az Egyesült Királysággal az ország ciprusi felségterületeit érintő kérdésekben is, különösen az ott lakóhellyel rendelkező vagy dolgozó uniós polgárok jogainak és érdekeinek védelmét illetően.
Az iránymutatás aláhúzza, hogy a kilépést követően az Egyesült Királyságra nem vonatkoznak azok a megállapodások, melyeket az unió, az unió nevében eljáró tagállamok, illetve az unió és a tagállamok együttesen kötöttek. Az unió jogai és kötelezettségei azonban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában továbbra is fennmaradnak majd.
Leszögezték, hogy az Egyesült Királysággal esetlegesen kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Ez sem teheti azonban lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné a piac egységét és megfelelő működését.
Egy ilyen megállapodásban is egyenlő feltételeket kell biztosítani a feleknek, különösen a szabad verseny és az állami támogatások tekintetében, továbbá biztosítékokat kell tartalmaznia az adózási, szociális, környezetvédelmi, illetve szabályozási intézkedésekből és gyakorlatokból származó tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben.
Az EU készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területeken is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén – áll a szombaton elfogadott iránymutatásban.
A tárgyalásoknak az uniós szerződések alapján 2019. március 29-ig be kell fejeződniük. Az Európai Tanács egyhangú döntésével és London egyetértésével azonban ez szükség esetén meghosszabbítható.