Hivatalosan is elkezdődött az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépési folyamata, miután Theresa May brit miniszterelnök szerdán aktiválta a lisszaboni szerződés kilépést szabályozó, 50. cikkelyét. Integrációtörténeti jelentőségű lépésről van szó, hiszen eddig egyetlen uniós tagállam sem döntött a tagság felmondásáról.
– Nincs visszaút, az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. Ezentúl saját magunk hozzuk meg a döntéseinket és a jogszabályainkat, és mi gyakoroljuk az ellenőrzést a számunkra fontos dolgok felett. Meg fogjuk ragadni a lehetőséget, hogy egy erősebb és igazságosabb Egyesült Királyságot hozzunk létre; egy olyan országot, amelyet a gyermekeink és unokáink is büszkén neveznek majd otthonuknak – fogalmazott meglehetősen optimista hangvételű beszédében Theresa May.
A konzervatív kormányfő a brit alsóház előtt arra is ígéretet tett, hogy a már globális célokat megfogalmazó szigetország nem Európát hagyja hátra, hanem az uniós intézményeket. Mint fogalmazott, a britek ezentúl is megbízható partnerei, szövetségesei és közeli barátai lesznek az uniós államoknak, emiatt javasolja egy átfogó szabadkereskedelmi egyezmény és a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés megvalósítását.
– Ezt az üzenetet csak megerősíti a múlt heti, Westminster hídon történt szörnyű merénylet – hangoztatta a miniszterelnök.
May beszédével egy időben Tim Barrow brit EU-nagykövet Brüsszelben átnyújtotta a brit kilépésről szóló értesítést az Európai Tanács elnökének. Donald Tusk a levél átvétele után pesszimista hangot ütött meg: – Nincs értelme úgy tenni, mintha vidám nap lenne a mai. Sem Brüsszelben, sem pedig Londonban. Elvégre a legtöbb európai és a brit választók majdnem fele is azt akarná, hogy együtt maradjunk – közölte a lengyel politikus. Tusk egyúttal óva intette Londont, és közölte: felhatalmazása van a maradék 27 tagállam érdekeinek a védelmére.
– Mindkét oldalról beszélek, amikor azt mondom: nincs mit megnyerni a tárgyalások során. Leginkább kárelhárításról van szó – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a kilépés pillanatáig a szigetország szerződéses jogai és kötelezettségei érvényben maradnak. A brit bejelentést követően a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács is nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: egységesen, konstruktív szellemben fognak fellépni a szigetország kilépésének feltételeiről szóló tárgyalásokon, és meg fogják védeni az érdekeiket. A huszonhetek kiemelték: mindenekelőtt a bizonytalanság mérséklésére van szükség, amihez elsődleges fontosságú az állampolgárok jogainak biztosítása.
Donald Tusk a következő két napban tárgyalási iránymutatásokat bocsát majd az uniós államok rendelkezésére, tájékoztatott az EUobserver. A brüsszeli hírportál szerint a tagállami vezetők ezt követően április 29-én ülnek asztalhoz, hogy kidolgozzák a képviselendő uniós álláspont alapelveit. Az alkufolyamatról egyelőre annyit tudni, hogy a felek Brüsszelben tárgyalnak majd.
Szinte biztos a csúszás
A lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával London hivatalosan is az Európai Unió értésére adta, hogy fel kívánja adni uniós tagságát. Az alapszerződések értelmében innentől fogva két év áll rendelkezésre, hogy a britek és a maradék 27 tagállam megegyezzenek az elválás – sok kérdésben igencsak nehézkes – részleteiről. A francia elnökválasztás és a német szövetségi parlamenti választások közelsége miatt valószínűsíthető, hogy London az alig két év alatt nem tud majd magának megfelelő brexitalkut kiharcolni. A britek szerencséje, hogy a tárgyalási folyamatra szánt időkeret bővíthető: ehhez az Európai Tanács tagjainak, azaz valamennyi uniós állam- és kormányfőnek az egyhangú beleegyezése szükséges. Legkorábban tehát 2019. március 31-ig valósul meg a brit kilépés, de szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a szigetország évek múlva újra kérvényezi a felvételét az európai klubba. Brüsszelben már jelezték, hogy ez esetben sincs kivételezés: az újracsatlakozás a tárgyalási fejezetek, illetve a felvételi kritériumok maradéktalan teljesítését vonja maga után.