Bár több mint ötszáz nap telt el a brit EU-tagságról szóló tavalyi népszavazás óta, a kilépési tárgyalások továbbra sem haladnak kellő hatékonysággal.
Erről Michel Barnier uniós főtárgyaló tájékoztatott tegnapi sajtóértekezletén, kiemelve: az Egyesült Királyságnak két hét áll rendelkezésére, hogy elhatározza magát az EU felé fennálló pénzügyi kötelezettségek terén, a brüsszeli vezetők pedig csak ezután döntenek arról, hogy megindulhat-e a tárgyalás a jövőbeli brit–uniós kapcsolatokról. – Létfontosságú rendezni a kérdést, amennyiben előrelépést akarunk látni decemberben – hangoztatta a francia diplomata, hozzátéve: mint bármely válás során, itt is rendezni kell a számlákat.
Brit partnere, David Davis brexitügyi miniszter a tájékoztatón nem reagált a kilátásba helyezett kéthetes határidőre, ugyanakkor brüsszeli részről is nagyobb rugalmasságot szorgalmazott. Mint mondta, mihamarabb tovább kell lépni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatrendszeréről szóló második tárgyalási szakaszra, ehhez azonban mindkét fél részéről „rugalmas és konstruktív” megközelítésre van szükség.
A kilépési tárgyalások immár hatodik fordulója után még mindig nyitott kérdést képez a brexitszámla, az európai állampolgárok és az Ír-sziget átjárhatóságának sorsa. Bár a legnagyobb visszhangot az 50 milliárd euróra becsült brit pénzügyi tartozás kapja, a The Irish Times tegnapi cikkében arra figyelmeztetett: az Ír-sziget jövője is kockán forog, hiszen Brüsszel azt várja Londontól, hogy Észak-Írország a brexit után is az egységes belső piac részese legyen, így kerülve el a határellenőrzéseket a szigeten.
– Az Egyesült Királyságnak rendeznie kell a határok kérdését – szögezte le Simon Coveney ír külügyminiszter, megerősítve, hogy Dublin egyetért az ír kérdésben képviselt uniós állásfoglalással. David Davis brexitügyi miniszter ezzel szemben közölte: Észak-Írország esetében különleges megoldásra van szükség, és bár a britek tisztelik az egységes belső piac vívmányait, nem engedhetik, hogy azok veszélyeztessék az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos egységét.
A képet tovább árnyalja, hogy a Theresa May kisebbségi kormányát kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt is szembehelyezkedett az átjárhatóságot biztosító brüsszeli forgatókönyvvel.
Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen kiemelte: Nagy-Britannia kilépése politikai és gazdasági veszteséget jelent az EU számára, és a feladat az ebből fakadó károk minimalizálása. – Miközben fontos és a jövőt nagymértékben meghatározza, hogy a következő hónapokban milyen megállapodásra jutnak a brexitet illetően, ezzel párhuzamosan zajlik egy vita arról, hogy milyen jogi, politikai keretek között folytatják a tagállamok.
Ezt a kérdést nem lehet teljesen elválasztani a brexittől, hiszen éppen a brit referendum volt az, amely arra késztette az uniós tagállamok és intézmények vezetőit, hogy elindítsanak egy „önreflexiós folyamatot” – idézte a távirati iroda az államtitkárt.