2018. január 23., kedd, Zelma, Rajmund napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/hazank-lesz-az-uj-kinai-selyemut-egyik-csomopontja-2505745/

Hazánk lesz az új kínai selyemút egyik csomópontja

Térségünk vált a kontinens gazdasági növekedésének motorjává
Kína térségünk iránti érdeklődése nem meglepő, része a kelet-ázsiai birodalom általános Európa-stratégiájának. Ennek keretében Kína a kontinens kulcsországaiban stratégiai beruházásokat hajt végre, a perifériákon pedig nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekbe fogott.

A gyorsan fejlődő Kelet-Európát az alacsonyabb akvizíciós árak, a kedvezményes hitelek iránti igény, a költséghatékonyan üzemeltethető humán tőke, a kínai befektetőknek biztosított kedvezmények és stratégiai elhelyezkedése teszi vonzóvá Peking számára. A 16+1 két- és többoldalú együttműködési keret kedvező fogadtatásra talált Kelet-Európában, s három fő területre összpontosít: kereskedelem, beruházás és közlekedés.

Fotó: MTI

Az együttműködés három fő területre összpontosít: kereskedelem, beruházás és közlekedés

A kereskedelem ugyan jelentős mértékben nőtt az elmúlt öt évben – 2016-ra 58 milliárd dollárra emelkedett az árucsere-forgalom –, mégis messze elmaradt a kitűzött százmilliárd dolláros céltól. Nőtt a Kínába irányuló kelet-euró­pai szállítások volumene is, a kereskedelmi mérleg nyelve azonban tartósan és mélyen Kína felé billen.

A kínai kereskedelem túlnyomórészt öt országgal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) bonyolódik, ez 80 százalékát adja a térséggel folytatott árucserének. A még nem EU-tag délkelet-európai országok fejletlen piacaival gyér a kapcsolat: a forgalom értéke 2015-ben mindössze hárommilliárd dollárt ért el, ennek a fele is Szerbiával realizálódott. Európai kontextusba helyezve a kereskedelmet, Kelet-Európának csak szerény szelet jut az 514 milliárd dolláros tortából.

A beruházások terén is öt preferált ország emelkedik ki a régióból: Csehország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, ezek a térségbe irányuló közvetlen kínai befektetések (FDI) 95 százalékát vonzották az elmúlt néhány esztendőben. A 2016-ban eszközölt beruházások értéke hat-nyolc milliárd dollár között mozog.

A beruházások fő célterülete az infrastruktúra-fejlesztés, illetve az ezzel kapcsolatos felvásárlások. Szükség lenne azonban több zöldmezős beruházásra, ezekből jelenleg csak néhány projekt indult el – elektromosautó-gyár Magyarországon, vasútiszerelvény-gyártás Bulgáriában és ingatlanfejlesztés Horvátországban. A tizenhat országban megvalósuló beruházások támogatására Peking ötszázmillió dolláros alapot hozott létre.

A kelet-európai térséget gyorsan fejlődő piacnak tartják, bár ide a globális FDI-nek kevesebb mint 1,5 százaléka jut. Ráadásul a beruházások jó része nem is Kínából, hanem az EU-ból és az Egyesült Államokból érkezik. A Balkánon csak Szerbiára korlátozódik a kínai tőke érdeklődése.

Mivelhogy Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa része az Egy út, egy övezet kínai elképzelésnek, két fő útvonal is átszelné a térséget: a szárazföldi selyemút és gazdasági övezete, valamint a tengeri szállítást is magában foglaló balkáni selyemút. A kínaiak Lengyelországnak és Magyarországnak is csomópontszerepet szánnak.

Elindultak az első exportvonatok

Tegnap elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább. A vonatok indítása alkalmából Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára fölhívta a figyelmet Magyarország tranzitszerepére, ennek előnyeit – mint fogalmazott – a közlekedési hálózat és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével lehet kiaknázni. Mosóczi László kiemelte, hogy az áruk gyors, olcsó és nagy tömegű szállítása a magyar vállalatok versenyképességét erősíti, a további bővülés érdekében pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta. A szállítás és raktározás részesedése a munkahelyteremtésben az egészségügyével vagy az építőiparéval azonos, a magyar GDP-hez pedig 2 ezer milliárd forinttal járul hozzá évente, ezzel az összes ágazat közül az ötödik legjelentősebb teljesítményt éri el – mondta. (MTI)

 

Kiemelt

Halálos áldozatokkal járó lövöldözés volt egy iskolánál az USA-ban

A lövöldözőt azonnal őrizetbe vették, a 15 éves fiúnál kézifegyver volt. Kilétéről és tettének esetleges okairól egyelőre nem közöltek információt.

Poszt-trauma

Ordas hazugság a holland sajtóban a magyar oktatásról

Szerintük funkcionális analfabéták a magyar diákok.

Ungár elszabadult

Pártmegbízás vagy önmegvalósítás a trollkodás?

Zavarta a terrorgyanús afgán migránst a kereszt, levette a német bíróság

Ez így korrekt Európában.

Fodor Gáborék meghökkentő közleménye

Üzenet jött a mikroszkóp alól.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!