A LIGO 2015 szeptemberében észlelt először gravitációs hullámot, a másodikat 2015 decemberében regisztrálta. A harmadik, 2017. január 4-i jelről a Physical Review Letters lapban június elsején megjelent szakcikk számolt be. A legutóbbi jel jött egyébként a legtávolabbról: a fekete lyukak összeolvadása tőlünk mintegy hárommilliárd fényévnyire történt. (Az első és a második észlelés objektumai 1,3 és 1,4 milliárd fényévnyire voltak.) Az újonnan felfedezett, összeolvadással keletkezett fekete lyuk körülbelül 49-szer akkora tömegű, mint a Napunk. Ez az érték a korábban észlelt két, szintén összeolvadásból származó fekete lyuk tömege közé esik, amelyek 62, illetve 21 naptömegűek.
„Újabb megerősítést kaptunk olyan, csillagokból keletkezett fekete lyukak létezésére, amelyek 20 naptömegnél nagyobbak. Ilyen tömegű objektumok létezéséről korábban nem tudtunk” – nyilatkozta egy hete David Shoemaker, a LIGO Scientific Collaboration (LSC) szóvivője. Az új észlelés a LIGO jelenleg zajló, 2016. december elején kezdődött megfigyelési időszaka alatt történt, amely a nyár végéig tart. A megfigyeléseket két egyforma detektor végzi – az egyesült államokbeli Hanfordban és Livingstonban.
„Most már tisztán látszik, hogy a gravitációshullám-detektorok valóban új ablakot nyitnak a világegyetemre, és megkezdődhet az asztrofizika ezen új ágának megfigyelési korszaka” – értékelte a harmadik felfedezést Frei Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora, az ELTE LIGO-tagcsoportjának vezetője. Már az első észleléssel elkezdődött az új korszak, de a LIGO vezetői úgy döntöttek, hogy új fizikáról akkor beszélnek, ha a harmadik jelet is érzékelik. Rövid időn belül a mostani a harmadik bejelentés, ami azt mutatja, hogy a műszer megbízhatóan működik. Az újabb megfigyeléseket már nem verik nagydobra – de természetesen közzéteszik –, illetve csak akkor, ha valami különlegeset észlelnek. Frei Zsolt szerint erre lehet példa, ha neutroncsillagpárok összeolvadásakor keletkező gravitációs hullámot mutatnának ki.
Ma már tehát nem az a kérdés, hogy tudjuk-e észlelni a gravitációs hullámokat, mivel ez a harmadik megtalált jel után minden kétséget kizáróan bebizonyosodott. A kérdés most már az, hogy hogyan és mire tudjuk használni ezeket a jeleket az asztrofizikában és a világegyetem megértésében.
„Eddig csak az elektromágneses hullámok megfigyelésével tanulmányoztuk az univerzumot, a gravitáció egy másik fundamentális kölcsönhatás, segítségével másként ismerhetjük meg a fizikai jelenségeket. Olyan jelenségeket láthatunk, amelyeket korábban nem” – mondta lapunknak Frei Zsolt.
„Az Advanced Virgo megépítését célzó fejlesztések ez év elején befejeződtek, és a május elején sikeresen lezajlott első tesztfutások alatt a detektor minden részrendszere megfelelően működött” – foglalta össze egy múlt heti szakmai anyagban a tudnivalókat az olaszországi Pisa közelében található harmadik detektorról Vasúth Mátyás, az MTA Wigner Virgo-csoport vezetője. Optimista remények szerint legkorábban a nyár végén mérhet az európai eszköz. Mielőbbi belépésére azért van szükség, mert a két amerikai és az európai detektor – a háromszögelési módszer alapján – pontosan meghatározhatja a beérkező gravitációs hullám irányát.