Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője szerint két teljesen különböző dologról beszélünk Katalónia, illetve Székelyföld vonatkozásában. Egészen mást jelent jogokat kérni egy kisebbségnek az identitás megtartásáért, s merőben más függetlenséget követelni. Az erdélyi politikus a Magyar Időknek azt is elmondta, hogy tudatos félrevezetés zajlik a román médiában, amellyel a katalán forgatókönyv esetleges megvalósulását sugallják a Székelyföldön. Korodi fontosnak tartotta megemlíteni: a katalánok az erdélyi magyarok képviseletével ellentétben távol maradtak az Európai Etnikai Kisebbségek Föderációjától, s nem kisebbségként tekintenek magukra.
A Magyar Idők arra emlékeztette a frakcióvezetőt, hogy eddig az RMDSZ vezető politikusai is példaként emlegették a katalánokat, rendszeresen hivatkoztak rájuk, amikor európai példákat hoztak fel érveikhez. A tusnádfürdői születésű politikus ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, valóban példa értékű autonómiamodellről beszélhetünk a katalán tartományban.
Arra a kérdésre, hogy spanyol belügynek tekinthető-e az, ami Katalóniában történik, Korodi Attila elmondta: a brutális rendőri fellépés semmiképpen sem tekinthető annak, hiszen ez esetben egyértelmű jogtiprásról van szó. A függetlenedést illetően viszont nehéz európai ügyről beszélni, mivel nincs olyan jogi kodifikáció, amely erre vonatkozna. Az autonómiára viszont van – nyomatékosította a frakcióvezető, hozzátéve, hogy a katalán helyzet és általában a függetlenedési szándékok hátráltatják a székely önrendelkezési törekvések ügyét.
Az RMDSZ közleményben reagált a katalóniai történésekre. „Egy ország állampolgárainak, de közösségeinek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. Amennyiben ez az igény több millió állampolgár részéről fogalmazódik meg, annak semmiképpen sem szabad elkerülnie az ország vezetőinek figyelmét. Tapasztalatból tudjuk: a többség erejének sosem szabad a kisebbségek elnyomására irányulnia egy demokráciában, a többségnek minden körülmény között felelősnek kell lennie az ország területén élő kisebbségekért” – fogalmaz egyebek mellett állásfoglalásában a magyar párt.
Illyés Gergely politológus hibásnak, károsnak tart bármilyen párhuzamot a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi területi autonómia között. „A katalánoknak működő autonómiájuk van – persze a hatáskörök bővítéséről folyamatos a vita –, ebből a helyzetből akarnak a katalánok és politikai elitjük egy része kilépni és független államot alapítani. Ez éppen hogy ellentéte az autonómiának, amely egy adott állam határain belül, annak jogrendjébe illesztve működhet” – nyilatkozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a Maszol erdélyi hírportálnak.
Ő is úgy látja, hogy a katalán események azok számára szolgálhatnak érvként, akik szerint az autonómia a függetlenség előszobája, és ezért instabilitást okoz.
„Eddig csak Koszovóra mutogathattak, akik szerint ez így van, most már Katalónia is ilyen példa lehet a szemükben. Ezért fontos pontosan leszögezni és elmagyarázni, hogy mit ért az erdélyi magyar közösség autonómián, hogy ne lehessen összemosni a függetlenségi törekvéseket a területi autonómiára vonatkozó igénnyel. Mert erre a rosszindulatú félreértelmezésre sajnos mutatkozik szándék” – mondta az elemző.
Szájba vert kisebbség
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor azt, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a „magyarokat szájba verték”. Tegnapi aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta továbbá a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel. Kelemen Hunor ezen felül csúnya manipulációnak minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkentenék, akkor ezek száma 41-gyel növekedne. (MTI)