Békét, nyugalmat és újjáépítést ígért Halifa Haftar tábornok (képünkön) Bengázi városának azt követően, hogy csapatai kiűzték onnan iszlamista ellenségeiket, és a katonai vezető bejelenthette a város felszabadítását. Minthogy Líbiában polgárháborús állapotok uralkodnak, nem egyértelmű, mit jelent a város számára az egyik fegyveres csoport győzelme a másik felett. Annyi azonban bizonyos, hogy Haftar tábornok rendkívül szisztematikusan harcol csapataival, és terjeszti ki befolyását keletről haladva dél és nyugat felé. Bengázi a soknemzetiségű és a törzsek szövetségén alapuló Líbiában kiemelt fontosságú, amolyan második főváros Tripoli mellett.
Tudni lehet, hogy Haftar maga mögött tudhatja a szomszédos Egyiptom elnökét, Abdel Fattáh esz-Szíszit, aki maga is katonából lett politikus, valamint az Egyesült Arab Emírségeket, amely nagyon aktívan részt vesz a líbiai eseményekben. Abu-Dzabi az elsők között volt a csatasorban, amikor 2011-ben megindult a Moammer Kadhafi ezredes elleni nemzetközi támadás, idén májusban pedig a sivatagi emírségek egyesített államában találkozott egymással Haftar és Fajez esz-Szarrádzs, a tripoli kormány feje. A tárgyalásokról nem készültek feljegyzések, de a két politikus egyeztetése Abu-Dzabiban jól jelzi az emírségek erejét és befolyását.
Ezzel együtt az nem bizonyított, hogy Oroszország részt vesz-e a líbiai események alakításában. Az amerikai vélemények szerint Haftar Moszkva embere, de legalábbis Oroszország támogatásával építi fel hadjáratát, sőt az oroszok különleges egységeket is küldtek Kelet-Líbiába. Ezt Moszkva tagadja, az Egyesült Államok azt viszont nem, hogy ő maga az elmúlt két évben többször is dobott le csapatokat Líbiában. Washington a tripoli kormánynak segít hivatalosan az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban, ám az ottani viszonyok és a kisebb-nagyobb fegyveres csoportok állandóan változó viszonya miatt nehéz megmondani, melyik egységeket lehet iszlamistának nevezni, és melyek kötődnek a tripoli kormányhoz, vagy éppen Haftarhoz.
A kelet-líbiai olajfinomítókért például a Bengázi Védelmi Brigádok (BDB) nevű csoport harcolt Haftar Líbiai Nemzeti Hadseregével szemben. A BDB-t ellenségei terrorszervezetnek nevezik, amit a csoport elutasít, hangsúlyozva, hogy nincsenek vallási vagy ideológiai kötődései, ugyanakkor követi a tripoli főmufti útmutatásait. Haftar maga pedig idén találkozott ugyan Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, éveken át az Egyesült Államokban élt száműzetésben, ahol kiváló kapcsolatokat ápolt a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).