A leghatározottabban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.
„Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – közölte a magyar diplomácia vezetője a törvény kapcsán, amely alapján a nemzeti kisebbségeknek ötödik osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. – Most, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok azt az álmot dédelgetik, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. Na, ezt most pont elfelejthetik – jelentette ki a miniszter.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága keddi ülésén elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló országgyűlési határozatban foglaltakat. – A kormányzat a bizottsági állásfoglalást úgy is értékeli, mint a magyarországi nemzetiségi politika elismerését – jelentette ki Fülöp Attila, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
Kifejtette: az elmúlt években a Magyarországon élő nemzetiségek körülményeire alapvetően a jogbiztonság, a kiszámíthatóság volt jellemző, és növekedett a támogatásuk. Magyarországon lehetőség van az anyanyelvű oktatásra, a tizenhárom nemzetiség sok diákja tanul anyanyelven. Ehhez képest az Ukrajnában élő nemzetiségek a jogfosztással szembesülnek – tette hozzá.
– A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatálybalépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat – jelentette ki az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője. A politikus jelezte, hogy a KMKSZ többek között az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Brenzovics László megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését. Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az orosz ajkú lakosság érdekeit, és a totális elukránosítást célozza. – A román és az ukrán oktatási miniszter találkozni fog, hogy egyeztessen az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról – jelentette ki kedden Teodor Melescanu román külügyminiszter. Klaus Johannis román államfő múlt csütörtökön jelentette be, hogy lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását az új ukrán oktatási törvény elfogadása miatt.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az ukrán nyelv ismeretét. „Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés” – fogalmazott.
A hazai kisebbség is tiltakozik
Az ukrán oktatási törvény kisebbségi nyelvhasználatot érintő cikkelye nem Európa-kompatibilis, és nem méltó Ukrajnához – mondta lapunk megkeresésére Kravcsenko György, az ukrán nemzetiségi önkormányzat elnöke. Kravcsenko kifejtette, a törvény teljesen elítélendő, és mindemellett értelmetlen is. Hozzátette, sokan Ukrajnában sem értik, mi szükség van a hetes cikkely bevezetésére. Az oktatási törvény alapvetően nem rossz, de a kisebbségi nyelvhasználatot érintő cikkely értelmezhetetlen, ami nemcsak a Kárpátalján élő magyaroknak hátrányos, hanem az ott élő lengyel, valamint román közösségeket is hátrányosan érinti.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke kifejtette, hogy a törvény betartatásához rengeteg szakképzett, több nyelven beszélő tanárra is szükség lenne, amire nincs kapacitása az ukrán államnak. – A törvény az ukrán nyelv védelmét hivatott szolgálni. Ukrajnában az ukrán nyelvet több száz éven keresztül próbálták elnyomni, ezért méltatlannak tartom, hogy ugyanolyan módszerekkel védjék meg a nyelvet, mint amilyennel régebben támadták azt. Minden alkalmat és lehetőséget megragadunk arra, hogy tiltakozásunkat fejezzük ki – hangsúlyozta Kravcsenko György, aki a magyar oktatási törvényt ezzel szemben példaértékűnek tartja. Elmondása szerint Magyarországon nagyon jó ukránnak lenni, hiszen szabadon használhatják az anyanyelvüket. Kiemelte, Kárpátalján sem rossz a magyarok helyzete, de ha a törvény hetes cikkelye életbe lép, akkor jelentősen romlanak az északkeleti szomszédainknál élő magyarok lehetőségei. (K. A.)