A Boszporusz két partján elterülő városba érkezett Recep Tayyip Erdogan török elnök is, írta az MTI. Az államfő – török zászlót ábrázoló pólót viselő – unokái és a puccskísérlet során elhunytak családtagjainak kíséretében csatlakozott a menethez a korábban Boszporusznak nevezett hídnál, amelyet később az áldozatok emlékére Július 15-e mártírjai hídnak neveztek át. A hídon kihelyezett monitorokon az államcsíny mártírjainak fényképei voltak láthatók, miközben hangosan felolvasták neveiket. A hídnál civilek csaptak össze tavaly július 15-én a török hadsereg harckocsikkal kivonuló puccsista alakulataival.
A fővárosban, Ankarában, de Törökország-szerte más helyeken is több ezren vonultak fel a megemlékezéseken. A kormány vasárnapra virradóra úgynevezett demokrácia-őrszolgálatba hívta az utcákra a törököket. Az újonnan bevezetett „demokrácia és egység” július 15-i nemzeti emléknap alkalmából a hét végén a többi között ingyenessé tették a tömegközlekedést Isztambulban.
Erdogan a mártírok emlékművének felavatásakor ismételten hangot adott eddig is ismert álláspontjának, miszerint ha a parlament megszavazná a 2004-ben megszüntetett halálbüntetés visszaállításával kapcsolatos esetleges alkotmánymódosítást, feltétlenül aláírná. Úgy fogalmazott: Törökország jogállam, ezért egy ilyen jogszabálynak a parlamenten keresztül kell átmennie. Ígérte: ebben az esetben „le kell majd tépni a fejét” mindazoknak, akik a tavalyi államcsínykísérletben felbujtók voltak. Konkrétan megnevezte és egy kalap alá vette a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi hálózatot (FETÖ), valamint az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet.
A török hadsereg egyes alakulatai 2016. július 15-én kísérletet tettek az államhatalom megdöntésére, utakat, hidakat szálltak meg, és lőtték a parlament, valamint az elnöki palota épületét is. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 249-en vesztették életüket, rajtuk kívül az államfő szerint 35 puccsista halt meg. A lakosság támogatásával a puccsot leverték, ezt követően a török kormány rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen.
Az elmúlt egy évben nagyjából százezer embert tartóztattak le a puccsal kapcsolatban. Közülük 169-en tábornokok és admirálisok, 7000-en századosok vagy alacsonyabb rangú katonatisztek, 8800-an rendőrtisztek. Elfogtak 24 provinciális kormányzót, 2400 olyan embert, aki a bíróságokon dolgozott, valamint 31 ezer egyéb gyanúsítottat. A szinte felbecsülhetetlen számok miatt az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) „igazságmenetet” indított, azzal vádolva a kormányt, hogy a rendkívüli állapot adta jogosítványokkal élve gyakorlatilag letöri a török ellenzéket, és minden ellene tiltakozó erőt a puccsisták közé sorol. A menetet Kemal Kilicdaroglu, a CHP elnöke vezette, aki június 15-én kezdett hosszú gyalogtúrájába, s elgyalogolt Ankarából Isztambulba. Az említett menetet lezáró tömeggyűlésen több mint egymillióan vettek részt, ami ugyan nem tükröződik feltétlenül a választási eredményben, de jelzi, hogy a CHP-nek is vannak tartalékai.