Bár a dél-ázsiai ország alkotmánya rendelkezik a szekularizmusról, szakértők szerint Banglades úton van az iszlám egy radikális irányzata felé. A kilencven százalékban muszlimok lakta állam fővárosában már tegnap eltávolították Themisz, az igazság görög istennőjének a szobrát, mert muszlim konzervatívok egy csoportja állította: a műalkotás bálványimádást jelent és sérti az iszlám vallás nézetrendszerét. A kritikusok Themisz helyett a Korán egy ábrázolását szeretnék a dakkai legfelsőbb bíróság épülete előtt látni. A majdnem hétmilliós lakosságú fővárosban tömegtüntetések is voltak, Sejh Haszina miniszterelnök ezért döntött – a mindössze hat hónapja álló – szobor eltávolításáról. A világ egyik legbefolyásosabb női politikusának tartott Haszina maga is a műalkotás ellen emelt szót. Mint fogalmazott, valóban érthetetlen, hogyan került egy görög istenséget ábrázoló szobor az épület elé. Banglades progresszív értelmiségét meglepték a miniszterelnök szavai, ugyanakkor szakértők megjegyzik: Haszina szigorú fellépése minden bizonnyal a jövő évi parlamenti választásoknak szól, a kormányfő így szeretné maga mellé állítani a bangladesi muszlimok konzervatív, főként vidéki rétegeit. A Themisz-szobor készítője elítélte a miniszterelnök döntését, ugyanakkor hangsúlyozta: a béke fenntartásának érdekében tüntették el a művét.
A világ más pontjain is megesik, hogy a társadalmi nyugalom nevében a vallási és kulturális jelképek eltávolítása mellett döntenek. Emlékezetes, hogy a kétezres évek elején az egyesült államokbeli Seattle nemzetközi repterén egy időre eltűntek a karácsonyfák, mert egy rabbi egy több méter magas menórát szeretett volna a fák mellett látni. Mivel a férfi perrel fenyegette a légikikötőt, a vezetés inkább úgy döntött, hogy teljes egészében megválnak az ünnepi dekorációtól.
Az Egyesült Államokban a mai napig léteznek sokat vitatott, nem csak kulturális vagy vallási jelképek. Louisiana állam legnagyobb városában, New Orleansban idén áprilisban kezdték meg az egykori konföderációs államok műemlékeinek begyűjtését. Az intézkedést titokban, általában az éj leple alatt hajtották végre, hiszen – akárcsak az említett Banglades esetében – az amerikai állam lakosai is megosztottak a kérdésben. (A konföderációs jelképek és a gyarmattartó múlt körüli vitát a 2015-ös charlestoni merénylet súlyosbította, amikor egy huszonéves fiatalember tömegmészárlást rendezett egy feketék által látogatott templomban.)New Orleansban végül felülkerekedtek a szoborbontók, azonban Mitch Landrieu polgármester szerint nem politikai természetű döntés született.