A húsvét a Szovjetunióban, sőt már korábban, Szovjet-Oroszországban a támadások egyik legfontosabb célpontja volt már Lenin uralma alatt is.
Az állam alapvetően ateista volt már, amikor Tyihon pátriárka még irányította az egyházat, aztán sok monostort, kolostort és templomot sikerült a hatalom új urainak bezárnia – mondta Kun Miklós történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Hozzátette: az első koncentrációs táborok, a Gulag előfutárai sokszor kolostorok voltak, amelyeket szögesdróttal vettek körül. Észak-Oroszországban például gyönyörű fatemplomok voltak Sztálin alatt, ezeket később felgyújtották – fűzte hozzá.
A lakosság háborgott, amikor Lenin azt mondta, annyi pópát kell kivégezni, amennyit csak lehet. Lunacsarszkij kultuszminiszter véleménye az volt, hogy párhuzamos egyházat kell létrehozni. A pátriárka halála után a püspökök nagy részét sikerült is félresöpörni az útból – magyarázta Kun Miklós.
A történész arról is beszélt, hogy Sztálin alatt működtek az ateista ötéves tervek. Az egyik ilyen terv volt, hogy 1937-1938-ban megszűnik az egyház, és minden főpapot a Gulágra küldenek.
Meghamisították az adatokat
1937-ben népszámlálást tartottak, és kiderült, hogy Észak-Szibériában és a Távol-Keleten megugrott a népesség. Sztálin utasítására megcserélték az adatokat, így az ukrán adatokat feldúsították, az északiakat leradírozták.
A titkos záradékból ezen kívül kiderült, hogy a lakosság 54 százaléka hívő. Ettől Sztálin megijedt: 1938-ban 350 ezer ember – 130 ezer pópa és szerzetes – került börtönbe, 80 ezer hívőt és papot pedig kivégeztek. Az egész püspöki kar a Gulágra került – húzta alá.
A teljes cikket a hirado.hu oldalon olvashatják.