Megerősítette Franciaország felelősségét tegnap Emmanuel Macron francia elnök – Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében – az 1942-es párizsi zsidóellenes razziáért, annak 75. évfordulóján. 1942. július 16-án a francia hatóságok több mint 13 ezer zsidót, köztük négyezer gyereket kényszerítettek otthonukból egy fedett, téli kerékpárcsarnokba, a Vél d’Hiv-be. Innen deportálták őket; száznál kevesebben térhettek haza, gyerek nem volt köztük.
Ezt tartják a modern francia történelem egyik legsötétebb epizódjának. A Vél d’Hiv-razziát a németek rendelték el, de franciák hajtották végre. Utóbbiak felelősségét először Jacques Chirac elnök ismerte el, 1995-ben.
– Igen, itt újra kimondom: Franciaország szervezte meg a razziát, majd a deportálást, és így 13 152 zsidó vallású személy halálát – erősítette most meg Macron. Netanjahu – aki franciául kezdte beszédét – „nagyon, nagyon erős gesztusnak” nevezte, hogy meghívták; izraeli kormányfő most először vett részt a megemlékezésen. – Ez tanúsítja a régi és mély barátságot Franciaország és Izrael között – mondta Netanjahu, aki Párizsból ma érkezik Budapestre.
Macron elmondta: nem enged az anticionizmusnak, mert „az az antiszemitizmus új formája”.
A francia államfő megemlékezett azokról is, akiket szintén vallásuk miatt öltek meg francia földön, így egy marokkói muszlimról, illetve Jacques Hamel katolikus papról is, akit iszlamisták gyilkoltak meg tavaly. – Az önök harca a mi harcunk. A harcias iszlám fanatikusai, akik el akarják pusztítani önöket, minket is el akarnak pusztítani – mondta Netanjahu.
A kormányfő azt is „tesztelhette” Párizsban, hogy tárgyalópartnere az iráni atomalku dacára nem huny szemet Teherán Izraellel szembeni politikája felett. De Emmanuel Macron felszólított az évek óta tetszhalott izraeli–palesztin tárgyalások felújítására, a „két állam” megoldás szem előtt tartásával. Egyben kifejezte aggodalmát, hogy Netanjahu visszalép ettől az elkötelezettségtől, valamint nehezményezte a zsidó telepek bővítését is a palesztinok lakta területeken.