A francia nemzeti stadionnál, a Párizs környéki Stade de France-nál még a légy röptét is rendőr követte a múlt vasárnapi labdarúgó Európa-bajnoki döntő idején, de hányan gyanakodtak volna Nizzában Az angolok sétányára? Frédéric Pons francia védelmi elemző azt mondja: ez a célpont „puhának” számít, nem tartozott – legalábbis eddig – a legvédettebbek közé. De mi is számít jól védhetőnek? A tavaly január óta eltelt másfél év három nagy terrorhullámában éppúgy lecsaptak a támadók lapszerkesztőségre, mint kóser boltra, éjszakai szórakozóhelyre, a július 14-i, francia földön megszokott tömegben ünneplőkre vagy egyszerűen csak a promenádon sétálókra.
– Kétségtelen: a szokásainkat is ahhoz kell igazítanunk, hogy a terror a mindennapok része lett – mondta Pons. Szerinte a most történtek azt támasztják alá: az iszlamisták, dzsihadisták továbbra is kiemelt célpontnak tekintik Franciaországot, amire a politikának belföldön és Európában is reagálnia kell. – Fel kell ismerni, hogy nem Bassár el-Aszad szíriai elnök, hanem a dzsihadizmus a fő ellenség. Ennek érdekében szigorítani kell a meglévő szabályozáson, így a határellenőrzésen is, az egyes országok közötti hírszerzési együttműködést pedig erősíteni kell – mondta a Valeurs Actuelles hetilap korábbi szerkesztője, a Védelmi Újságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
Jobban oda kell figyelni az Irakból, Szíriából visszatérőkre, izolálva őket, de figyelembe kell venni azt is, Franciaországon belül sem ismeretlen az iszlám radikalizálódás. – A jogszabályok szigorítását a közvélemény nem veszi zokon, legfeljebb a politikusok nem elég bátrak. Különösen igaz ez a jelenlegi vezetésre; azt azonban korai megmondani, hogy a Nizzában történtek hogyan érintik Francois Hollande elnök vagy Manuel Valls miniszterelnök megítélését. A mostani helyzet kiaknázására Nicolas Sarkozy, az előző államfő, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke törekedhet a legjobban a jövő évi elnökválasztás előtt – állítja.
– Franciaország közel-keleti politikáját nagyon sokan arrogánsnak tekintik, ahogyan az is gyanút ébreszt, hogy nem újragyarmatosító ambíciókat táplál-e egykori mandátumterületén, Szíriában – mondta a Magyar Időknek még a novemberi támadásokat követően az arab médiában kialakult Párizs-képről Daher Rashed, az ELTE arab tanszékének oktatója. Már a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek után felvetődött, mi lehet nagy, immár európai terrorcélpont, és Párizst is az első lehetőségek között emlegették. – Ehhez járul, hogy öt-hatmillió muzulmán él francia földön, sokuk frusztrált, elégedetlen a sorsával, amire Európában vitte, ez pedig számos esetben zavargásokhoz is vezetett korábban. Egy ilyen országban sokkal könnyebb lehet egy terrorszervezetnek együttműködőket, beszervezhető embereket találnia, mint mondjuk Ausztriában – mondta Daher Rashed.