Természetes, hogy a tagállamok mindegyikének különböző elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogyan alakítsuk az Európai Unió jövőjét, de az út összességében egyértelmű: több együttműködésre van szükség – nyilatkozta Angela Merkel a Passauer Neue Presse című lapnak adott, pénteken megjelent interjújában.
A német kancellár azt is elmondta, nem tart attól, hogy Nagy-Britannia után más ország is elhagyná az Európai Uniót. Szerinte ugyanis az a tény, hogy Theresa May brit miniszterelnök várhatóan jövő szerdán hivatalosan is megküldi Brüsszelnek Nagy-Britannia unióból való kiválásának kezdeményező dokumentumait, nem vet árnyékot a szövetség 60. évfordulója alkalmából tartott római találkozóra.
„Tudjuk, hogy a levél meg fog érkezni, annak pedig nincs jelentősége, hogy egy nappal előbb vagy később történik meg” – fogalmazott Merkel. Azok a tagállamok, amelyek továbbra is együtt kívánnak működni, ettől még ünnepelhetnek – tette hozzá a német kancellár.
A hat alapító tagállam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg – hatvan éve, március 25-én írta alá a római szerződéseket, amelyekkel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit, és ezzel utat nyitottak a jelenleg ismert EU felé. Ebből az alkalomból a tagállamok vezetői ma Rómában találkoznak, hogy együtt ünnepeljék az évfordulót, bár sokak szerint nincs túl sok ok a koccintásra.
A tagállamok kormány- és államfői ugyanis azt is megvitatják ma, hogy merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépését követően, e kérdést illetően azonban számos ellentét feszül a résztvevők között. Éppen emiatt írta a héten a La Stampa című olasz napilap, hogy az ülés legnagyobb eredménye az lenne, ha mindenki aláírná a zárónyilatkozatot. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken jelezte: aláírja a szombaton Rómában elfogadandó állam- és kormányfői nyilatkozatot, de cserébe a tömb támogatását várja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkaügyi reformköveteléseivel szemben. Ciprasz azt sugallta, hogy Athén úgy véli, a hiteltárgyalások során hátrányos megkülönböztetésben van része.
A görög kormányfő szerint országa eleget tett a hitelezők feltételeinek, amelyek nem voltak összhangban az Európában bevett gyakorlattal. Lengyelország közölte, csak akkor írja alá, ha követeléseiket belefoglalják a nyilatkozatba.