Az észak-koreai bejelentés az állami tévében hangzott el helyi idő szerint vasárnap délután az MTI szerint. Eszerint a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és miután a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt, ez beigazolódott. A kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje – mondta a hírolvasó bemondó.
A dél-koreai hadseregben riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet. Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik – közölte szinte egybehangzóan a dél-koreai és a japán földrengéstani intézet, valamint a szöuli Nemzeti Egyetem egyik nukleárismérnök-professzora.
Élesen elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Franciaország, a NATO, az Európai Unió és két nemzetközi szakosított szervezet. A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy „hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.
Észak-Korea figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet – olvasható a közleményben. Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után „a lehető legszigorúbb büntetést” követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.
Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy „a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről” beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni a legerősebb stratégiai eszközök alatt.
Az amerikai hadsereg a kilencvenes években tárolt atomfegyvereket Dél-Koreában, ám azokat később elszállította, a jelenlegi elnök pedig ragaszkodik az atomfegyvermentes Koreai-félsziget elvének megtartásához, igaz, számos képviselő és a közvélemény is hajlik az északi provokációk miatt a nukleáris ütőerő beengedésére.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt telefonon.
Modern halál
A hidrogénbombát 1951-ben fejlesztette ki Teller Ede és Stanislaw Ulam az Egyesült Államok számára, bevetésére soha nem került sor. A modern atomfegyverek mindegyike ezen az elven alapul. Ezekkel a fegyverekkel bizonyíthatóan rendelkezik az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, nagy valószínűséggel India és Izrael is, ám Pakisztán vélhetően nem, Észak-Korea esetében pedig csak találgatni lehet.
A termonukleáris (hidrogén-) bomba hatékonysága messze meghaladja az első generációs atombombákét. A Hirosimát elpusztító „Kisfiú” bomba nukleáris magjának mindössze 1,4 százaléka lépett reakcióba, 4,5 tonnát nyomott és három méter hosszú volt, 71 centiméteres átmérővel, 13-15 kilotonna pusztítóerővel. A legmodernebb termonukleáris robbanófej, az amerikai W88-as 1,75 méter hosszú, fél méter átmérőjű, tömege kevesebb mint 360 kilogramm, pusztítóereje pedig 475 kilotonna.