Az elmúlt évtizedben a nemzetközi környezet átalakulásának vitathatatlanul legmeghatározóbb jellemzője Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének magabiztos felértékelődése volt, ennek következtében pedig egyre népszerűbbek örvendenek azok az elképzelések, amelyek szerint a távol-keleti óriás átveszi az Egyesült Államok világban betöltött vezető szerepét, maga alá gyűrve legnagyobb vetélytársát a globális hegemóniáért folytatott harcban.
Élre tör hazánk
Magyarországnak reálisan kitűzhető célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések vonatkozásában is vezető helyen szerepeljen – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. Szijjártó Péter a kínai kormányfő, Li Ko-csiang megérkezése előtt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország az előbbiek tekintetében mindeddig sikeres tudott lenni, az első nyolchavi adatok szerint 26 százalékkal tudta növelni a kivitelt Kínába a tavalyi 25 százalékos növekedést követően. A kínai beruházások értéke ma Magyarországon már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt – tette hozzá. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 23 kétoldalú megállapodást írnak alá a kínai fél és a közép-európai országok között a mai, Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóján. (MTI)
Ilyen összefüggésben nem csoda, hogy a 2008-as gazdasági világválság kitörése, illetve máig is érezhető hatásai miatt Európa-szerte számos kormányzat fordult a sok ezer milliárd dollárnyi tőkét felhalmozó, folyamatosan befektetési lehetőségeket kereső távol-keleti ország felé. Noha az Európai Uniónak mint integrációs szervezetnek több mint 40 éve van hivatalos diplomáciai kapcsolata Kínával, a tagállamokat összetömörítő egységes viszonyrendszert a pekingi törekvések ellenére sem sikerült kialakítani az unió és a távol-keleti ország között, ez pedig nem független a brüsszeli bürokrácia „lomhaságától”, amely éles ellentétben áll a kínai kormányzatot jellemző határozott lépésektől és azok gyors végrehajtásától.
Az uniós országok így – Kína kegyeit keresve, egymással némileg versengve – külön-külön is igyekeznek fenntartani bilaterális kapcsolatokat a világ második legnagyobb gazdaságával, a pekingi vezetésnek azonban nem célja a megosztás, sőt: bár az unió vezető gazdaságaival, így Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal Kína továbbra is elkötelezett a kétoldalú tárgyalások mellett, az európai kontinens többi országát igyekszik egységesen, regionális együttműködési fórumokba tömörítve kezelni.
Ilyen platformként szolgál Kína, valamint a tizenhat kelet- és közép-európai ország (KKE) együttműködésének évente megrendezett, kormányfői szintű csúcstalálkozója, amelyet ma rendeznek meg Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök és kínai kollégája, Li Ko-csiang (Li Keqiang) holnap kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással. Fontos megjegyezni, hogy bár a lengyel diplomácia szereti varsói kezdeményezésként emlegetni a KKE–Kína-csúcstalálkozót, valójában Budapesten volt az első fórum 2011-ben, bár akkor még nem a részt vevő országok kormányfői ültek egy asztalhoz – magyarázta lapunknak Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
A 16+1 formáció fontos jellemzője egyébként a megvalósításában folyamatosan és dinamikusan változó együttműködés, ami konkrétabban azt jelenti, hogy fix keretek helyett rugalmasan idomul az igényekhez és a lehetőségekhez, így a turizmustól kezdve a gazdaságon és a pénzügyön át az oktatás és az egészségügy szintjére is kiterjedhet, mutatott rá a kutató. Mint fogalmazott, a platform alapvető funkciója ugyanakkor a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, valamint a kölcsönös befektetési hajlandóság erősítése, ezért talán a miniszterelnöki szintű csúcstalálkozónál is fontosabb az ennek az oldalvizén megvalósuló kereskedelmi fórum. Erre a hírek szerint körülbelül 400 üzletember érkezik a távol-keleti országból Budapestre, és legalább ugyanennyien csatlakoznak hozzájuk a mi térségünkből is – tette hozzá Matura Tamás.
A kutató rámutatott: a 16+1 formáció számos jelentősége mellett praktikus szempontok miatt jövedelmező minden résztvevőnek, hiszen így a kisebb országok vezetőinek is évente van módjuk találkozni a kínai miniszterelnökkel, aki tegnap népes kísérettel érkezett a magyar fővárosba – ilyesfajta regionális együttműködés nélkül erre valószínűleg csak öt- vagy tízévente lenne mód. Kína is sokat profitál ebből, hiszen egy füst alatt letud számos találkozót, nem véletlenül van hasonló együttműködési fóruma az észak-, illetve a dél-európai országokkal is. A közép-európai régió azonban földrajzi adottságaiból fakadóan különösen felértékelődött Peking szemében az elmúlt években, méghozzá Hszi Csin-ping grandiózus tervének, az „Egy övezet, egy út” projektnek köszönhetően.
A Kínát egész Eurázsiával összekötni szándékozó Új selyemút gazdasági övezet tervében ugyanis Magyarországnak is fontos szerep jut, méghozzá a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése miatt, amely megteremti a lehetőséget hazánk számára, hogy Kína térségbeli kereskedelmi központjává váljon.
Az mindenesetre nem kérdés, hogy Peking mennyire rendezkedett be Magyarországon: a Bank of China idén januárban stratégiai együttműködést kötött a magyar kormánnyal, amelynek értelmében hazánk lett a távol-keleti ország térségbeli pénzügyi központja, emellett idén tavasszal a Kínai Társadalomtudományi Akadémia is Budapesten rendezkedett be.
A kutatóintézetnek a Kína–KKE-országok gazdasági és kereskedelmi együttműködését monitorozó 2016-os jelentése szerint bár természetesen van fejlődnivalója a kétoldalú kapcsolatoknak, a politikai, a kereskedelmi, a pénzügyi és a befektetési együttműködés kategóriában Magyarországot sorolja az első helyre a térségből.
Stratégiai érdek
Kína és a kelet-közép-európai régió országainak együttműködése, a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése minden résztvevő számára egyértelmű előnyökkel jár – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter a Kína–KKE Befektetési Alap (Sino-CEEF Fund) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint. A tárca az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében idézte Varga Mihályt, aki nyitóbeszédében azt mondta: nagymértékben nyitott gazdaságként és az Európai Unión (EU) belül a növekedés motorjának számító Kelet-Közép-Európa részeként Magyarország érdekelt a nemzetközi együttműködés bővítésében, különös tekintettel a kínai kapcsolatokra. A Kína és Magyarország közötti külkereskedelmi forgalom is dinamikusan növekszik, 2016-ban meghaladta a 7,1 milliárd dollárt, ami 8,2 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest – hangsúlyozta Varga Mihály a konferencián. A rendezvényen részt vett Csiang Csian-csing, a Sino-CEEF Fund elnöke, valamint Gordon Brown volt brit miniszterelnök, a szervezet főtanácsadója is. (MTI)