A másfél évvel ezelőtti mélypont után az utóbbi hónapokban rohamosan javuló orosz–török viszony újabb állomáshoz érkezett pénteken. Vlagyimir Putyin orosz elnök örömének adott hangot a gyors közeledésért a két ország vezetőinek részvételével lezajlott moszkvai csúcstalálkozón. Az orosz vadászgép lelövését követő mosolyszünet óta most először került sor egy ilyen magas szintű összejövetelre. A török delegáció élén a jogilag csupán ceremoniális szerepkörrel rendelkező, de a gyakorlatban Törökországot ténylegesen vezető államfő, Recep Tayyip Erdogan állt. Az elnökkel tartottak a legfontosabb tárcákért felelős miniszterek, valamint a török vezérkari főnök és a titkosszolgálat első embere is. Binali Yildirim török miniszterelnök azonban nem utazott el az orosz fővárosba.
Az orosz államfő köszöntőjében emlékeztetett, hogy Moszkva és Ankara szoros együttműködésben dolgozik a legégetőbb válságok megoldása érdekében. Ez jelenleg Szíria tekintetében mutatkozik meg leginkább. Putyint elégedettséggel tölti el, hogy a várakozások ellenére az orosz és a török hadsereg, valamint a titkosszolgálatok rendkívül szoros és hatékony kapcsolatot alakítottak ki egymással. Oroszország még a múlt év végén csatlakozott az Iszlám Állam elleni török erőfeszítésekhez, légi támogatást nyújtva az észak-szíriai al-Bab környékén harcoló török egységeknek. A szélsőségesek helyi erősségének számító kisváros elfoglalását követően azonban kisebb konfliktus alakult ki a Moszkva támogatta szíriai kormányerők, valamint a mérsékeltnek tartott felkelők és a török intervenciós csapatok alkotta koalíció között. A feszültség tovább erősödött a napokban, miután az Ankara által ellenségnek tekintett helyi kurd milícia területeket engedett át a szíriai hadseregnek, ezzel meggátolva a törökök további műveleteit. Az eszkalációt csak Oroszország közbenjárásával sikerült megakadályozni.
Barátként üdvözölte egymást Putyin és Erdogan
A szíriai polgárháború és a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán jelentkező együttműködés mellett a gazdasági és energetikai kérdések is hangsúlyosan szerepeltek a kétoldalú találkozó napirendjén. A tanácskozást megelőzően az orosz hatóságok több török mezőgazdasági termék importtilalmát is feloldották. A két gigaberuházás, a Török Áramlat nevű mélytengeri gázvezeték és az orosz közreműködéssel épülő akkuyui atomerőmű tekintetében jelentős előrelépések várhatók a közeljövőben, hangsúlyozták a bilaterális csúcs résztvevői. A felek tárgyalásokat folytattak a hadiipari partnerség elmélyítéséről is.
Orosz lapértesülések szerint Ankara az orosz gyártású Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer beszerzését fontolgatja. A szerződés ellen szól azonban, hogy az esetleges nyélbe ütésével kockára tennék az Obama-kormányzat alatt megromlott török–amerikai kapcsolatok javulásának esélyét, hiszen az új Trump-adminisztráció minden bizonnyal negatívan reagálna az Egyesült Államok érdekeivel ellentétes üzletre.
Perzsa veszedelem
Irán közel-keleti befolyásának folyamatos növekedése félelmeket generál Izraelben. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangot is adott aggodalmainak csütörtökön, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott moszkvai tárgyalásán. Netanjahu figyelmeztette az orosz államfőt, hogy Teherán tengerészeti bázist próbál létrehozni Szíriában, ami alapvetően befolyásolhatja a régió erőviszonyait, aláásva a stabilitást és meggátolva a szíriai válság diplomáciai rendezését. Az izraeli kormányfő Putyin purimi üdvözletét arra használta fel, hogy ezzel is Iránt támadja, mivel – mint fogalmazott – 2500 évvel ezelőtt is a perzsák akartak végezni a zsidókkal. Az orosz elnök ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Krisztus előtti V. században történteknek nincs sok relevanciájuk a jelenben.
